Erejét vették a paprikának

A múzeum nem steril környezetben működik: egy családi paprikafeldolgozó egyik nagy helyiségét különítették el, hogy ott összegyűjtsék, felújítsák és megőrizzék a paprikatermesztéshez kötődő emlékeket. Az érdeklődő látogatókat a működő üzemben is körbevezetik, megmutatva, miként zajlik manapság a feldolgozás - az őszi szezonban külön látványosságot jelent, hogy az épületek környékén térdmagasságig mindent a száradó paprika borít.

Belépve a kiállítóterembe finom fűszerillatot érezni, s rögtön világossá válik: a paprikatárlat nem csak az agrárszakemberek vagy a növénynemesítők számára érdekes kortörténeti gyűjtemény. A kiállított relikviák a korabeli szegények és módos gazdák életébe éppúgy bepillantást engednek, mint a térség történelmébe, a parasztlázadásokba, a hatalmi harcokba, hivatali packázásokba vagy épp a forgalmazók marketingfogásaiba. A szegedi paprikát például már régen is hamisították, ezért volt időszak, amikor a királyi fővegyész plombájával lezárt, négy nyelven feliratozott fémdobozokba csomagolták az egzotikusnak tartott fűszert, amelyet a kereskedők Európa-szerte és a tengerentúlon is szép haszonnal adtak el.

Kezdetekben a töveken csak erős paprika termett, ezért igazi unikumnak számított a magyar édes paprika: sok ember munkája kellett ahhoz, amíg a csípős termésnek elvették az erejét. Kikészítőknek hívták azokat a rendszerint módosabb gazdákat, akik az erős paprikát felvásárolták, hogy elvegyék a mérgét. Sok szegedi és környékbeli fiatal lány számára a házi cselédség alternatívája az volt, ha hasítólánynak állt be egy kikészítőhöz. A hasítás, az erek kivágása, a magok kikaparása, az áztatás mind kézi munka volt. Mire az eljárás egy részét szélesebb körben gépesítették volna, a mérnökök pechjére a korabeli nemesítők találtak, majd elszaporítottak olyan mutáns töveket, amelyek édes paprikát termettek.

A múzeumban a kiállított fotókon, bizonylatokon és újságcikkeken túl vájdlingok, teknők, sziták sorakoznak, egy vastelepről megmentett és rendbe hozott régi paprikaőrlő is látható - a fűszert egyébként sokáig nem őrölt, hanem tört formában használták. A terem közepén sajátságos népi táncot imitál egy figura a lábbal mozgatható paprikatörőn, a keményfa tuskóba épített küllőn. Az egyik sarokban a paprikafűzés menete látható, egy fonott székben pedig paprikajancsi üldögél - az óvodás és kisiskolás gyerekcsoportokat ő kalauzolja végig a kiállításon.

Info

A Röszkei Paprika Park az M5-ös autópálya magyar-szerb határ előtti utolsó lejárójánál található. A látogatókat előzetes bejelentkezés alapján fogadják, angol és német nyelven is tartanak idegenvezetést. A felnőtt belépő 900, a kedvezményes 450 forint, de csoportoknak kedvezményt adnak.

A röszkei paprikamúzeumban Fot