A Wikipédia szerkesztői leszedték az internetes lexikonból azt a cikket, amelyben Montenegró állami nyelveként a „crnogorski” van feltüntetve. A 2006 júniusában függetlenné vált országban elvi döntés ugyan már született arról, hogy lehet montenegróiul beszélni, hivatalosan azonban még szerbül kell.
Ki beszél itt crnagorácul?
Kudarcba fulladt Crna Gora első kísérlete, hogy nyelvében is elkülönüljön Szerbiától - így kommentálták a horvát és montenegrói lapok a Wikipédia szerkesztőinek döntését, amellyel visszautasították az a bejegyzést, amely crnogorskinak tüntette fel Montenegró hivatalos nyelvét. A világ legfiatalabb államában a függetlenné válás után valóban szóba került, hogy bevezetik az önálló montenegrói nyelvet, ezt azonban még nem iktatták törvénybe. A Wikipédia szerkesztői azzal érvelnek, hogy rengeteg olyan bejezés létezik az internetes lexikonban, amelyik a volt Jugoszlávia egykori tagköztársaságainak nyelvén íródott, viszont egyetlen egy montenegrói nyelvű sincs közöttük.
A Crna Goráról jelenleg olvasható szócikkben külön fejezet szól a nyelvről, méghozzá a következő magyarázattal: habár a hivatalos nyelv a szerb, a legtöbb állampolgárnak nemzetiségének megfelelő az anyanyelve, azaz albán, horvát, stb. Szerbül tehát mindenki beszél Montenegróban, a cirill betűs írásmódot azonban egyre inkább elfelejtik, és a latin betűkre térnek rá. Valójában ez az írásbeli különbség alapozná majd meg az önálló, montenegrói nyelvet.
Ami biztos, a 2003-as népszámlálásnál 393 ezren mondták azt, hogy szerb az anyanyelvük, ez a jelenlegi montenegrói lakosság 63 százaléka, crnagorácul - saját bevallásuk szerint - pedig 136 ezren beszéltek, azaz a montenegróiak 22 százaléka.
A nyelvi elkülönülés nem ismeretlen egyébként Horvátországban sem, ahol a háború után az óhorvát nyelvhez igyekeztek visszatérni a mesterségesen kreált, évtizedekig jugoszláv államnyelvként létezett szerbhorvát ellenében. Jelenleg a legnagyobb nyelvészei vita a htjeti – jelentése: akar, illetve ez a jövő idő segédigéje is - tagadó alakjának írásáról folyik. Ne ću vagy neću? - ez most a kérdés. Utóbbi, egybeírt változatot használja a szerb nyelv is.
Bárki, bármilyen témában szerkesztheti, természetesen meghatározott szabályok alapján, és profi internetes szerkesztők segítségével, akik ha kell, levédenek tartalmakat, megakadályozzák, hogy nézeteltérések netes háborúskodáshoz, azaz össze-vissza beirkáláshoz vezessenek, de eltávolíthatják a nem valós tartalmakat is.