Lakat alatt a világörökségi törvény

Állami támogatást is kaphatnak jövőre a világörökségi cím birtokosai - ha a parlament elfogadja a tervezetet. Az anyagot készítő oktatási minisztérium a koncepcióról sem hajlandó nyilatkozni.

Egész birkafej fő az UNESCO-védett gulyásban

A karcagi birkafőző hagyományok idén felkerültek az UNESCO szellemi világörökségének magyar nemzeti listájára, együtt a mezőtúri fazekas kultúrával és a kalocsai hímző-művészettel.

UNESCO védnökség alá kerül Dubrovnik óvárosának platánfája

A faóriás 30 méter magas, és a XVIII. századtól áll az óváros előtt, a történelmi kertből egyedüliként maradt meg.

A világörökség része lenne Pergamon ősi városa

Pergamon, mai nevén Bergama, Törökország legrégebbi településeinek egyike, amelyet már az őskorban laktak és a görög, valamint a bizánci időkben is jelentős volt.

A Hold Völgye és a Stonehenge a veszélyeztetett látványosságok között

A brit Wanderlust utazási magazin ismét összeállította a legveszélyeztetettebb turistalátványosságok listáját, amelyen a jordániai Hold Völgye mellett a Stonehenge is szerepel.

 

A turisták mellett a klímaváltozás is veszélyezteti a világörökséget

Az UNESCO Climate for Culture programja a következő öt évben azt kutatja, hogyan lehet megvédeni a világörökségi védettséget élvező épületeket az éghajlatváltozás és a turizmus negatív következményeitől.

Bár a Gízai piramisok évezredek óta dacolnak az idő vasfogával, az utóbbi évtizedekben különösen erős hatásoknak voltak kitéve az emberi tevékenység és a környezeti változások miatt - csakúgy mint a világörökséget gyarapító többi híres épület. Az UNESCO most egy olyan kutatási programot indított útjára, amely azt vizsgálja, hogy az éghajlatváltozás és a turisták rohama milyen hatásokkal van ezekre a kincsekre.

A Climate for Culture elnevezésű program Münchenben a részletes ismertetővel indult útjára, a következő öt évben európai és észak-afrikai éghajlatkutatók, fizikusok, építészek, restaurátorok, közgazdászok és más tudósok vizsgálják, hogy a jövőben miként lehetne megvédeni a világörökségi védettséget élvező épületeket. "Olyan alapvetéseket kell kidolgozni, amelyeket a egész világon alkalmazhatnak" - fogalmazott Janis Eitner, épületfizikával foglalkozó szakember.

A projektet - amelyben 16 ország 30 intézménye vesz részt - egy épületfizikával foglalkozó német intézet hívta életre, az Európai Unió 5 millió euróval támogatja a kutatást. A programban többek közt a London School of Economics, a Berni és a Padovai Egyetem is részt vesz.

"A megváltozott klímaviszonyok nemcsak kárt tudnak okozni a világörökségi helyszínek építőanyagában, hanem el is pusztíthatják azt" - magyarázta Eitner. Európában számos történelmi épület - mint a londoni Westminster katedrális és a római Colosseum - karbonátkőzetből (pl. márványból vagy mészkőből) épült. Mivel azonban az éghajlatváltozás miatt Észak-Európában egyre több az eső, az építőanyag erős igénybevételnek van kitéve. Az emelkedő hőmérsékletek szintén veszélyt rejtenek, a sok turista miatt pedig nagy a hőmérsékletingadozás a helyiségekben, a páratartalom pedig nő.

A program keretében zajló kutatások során meteorológiai állomások méréseitől, komputeres szimulációkon át gazdasági becslésekig sok mindent figyelembe vesznek - számolt be Eitner. A vizsgálódások során közvetlenül a világörökségi épületeknél is végeznek méréseket. "A helyszínen a savas eső, a szálló por és a szmog káros hatásait vizsgálják majd" - fejtette ki a német szakember.

Top cikkek