70–80 százalékos mínuszban a beutaztatók

A legfegyelmezettebb nép. Ez a jelző kétségkívül a japánokat illeti. Az ország történelmének egyik legerősebb (8,9-es) földrengése rázta meg a szigetországot március 11-én. A tragédia után újságírók ezrei lepték el Japánt, és újra csak megcsodálhatták az ott élők fegyelmezett viselkedését.

Pedig minden megváltozott. A gazdaság, a politika, a hétköznapok, amiről annyi mindent olvashatunk mostanában. Természetesen óriási csapás érte a turizmust is – erről érdeklődtünk hazai illetékeseknél.

Az ország besorolása turisztikai szempontból hamar az utazásra nem javasoltak közé került. A kalapban, nagy fényképezőgépekkel futkorászó japán turisták is egy időre szögre akasztják utazókabátjukat. Míg eddig dinamikusan emelkedett a szigetországból Magyarországra érkező turisták száma, ez a trend most egy időre minden bizonnyal megváltozik.

Hóka Péter, a japán turisták beutaztatásával foglalkozó Miki Travel ügyvezetője szerint már egy héttel a szökőár után teljes kép rajzolódott ki a szezon alakulásáról. „A japánok közismerten összetartóak, fegyelmezettek és követik az utasításokat. Kan Naoto miniszterelnök összefogásra buzdított, otthonmaradásra szólított fel, a japánok ezt követik.”– mondta.

Sajnálatos módon nagyrészt a tragédia miatt az elmúlt három hétben a magyarországi túrák 70–80 százalékát lemondták. A legtöbb beutazó Tokióból és annak 200 kilométeres körzetéből érkezik, tehát nem a földrengés által leginkább sújtott területről.

A lemondások másik oka természetesen a fukusimai erőmű körüli problematika. Hóka Péter elmondta, hogy amióta a sugárzásveszély fennáll, az európai légitársaságok drasztikusan csökkentették járataikat. Így tett például a közép-európai régió legnagyobb utasszállítója az Austrian Airlines is, ők megfelezték járataik számát. A nagyon hosszú, 14–15 órás utakon nagyszámú váltószemélyzetre van szükség. Miután sokan lennének kitéve sugárveszélynek, a váltószemélyzetet Hongkongba és Koreába tették át.

Hóka Péter a magyarországi japán turisták beutazásáról elmondta, hogy két nagyon erős szezon van: a tavaszi, ami az áprilist és a májust jelenti, illetve az őszi, vagyis szeptember és október. „Mostanra elmondhatjuk, hogy a tavaszi szezon elúszott, és a második szezonra is lényegesen kevesebb turistát várunk” – tette hozzá. Japán a kelet-közép-európai országok közül elsőként Magyarországgal kötött vízummentességi egyezményt: 1992-től a diplomaták, illetve a hivatalos látogatók, 1997 nyarától pedig a magánúton érkezők is vízum nélkül utazhatnak a másik országába. Ennek is köszönhetően a Magyarországra látogató japán turisták száma 2008-ra már elérte az évi 154 ezer főt.

Az itt élő japánok száma szintén gyors növekedésnek indult. Az utóbbi években a japán vállalatok megjelenésével 2010 januárjában már 1200 szigetországit számlálhattunk. Ez az örvendetes lendület, illetve tendencia most minden bizonnyal megszakad. Az utazásszervezők csak reménykedni tudnak abban, hogy kis időre. Mondván: a japán fegyelmezettség előbb-utóbb legyőzi a tragédiát.

Alig látni mostanában hasonló jelenetet nálunk, de a világban máshol sem nagyon
Alig látni mostanában hasonló jelenetet nálunk, de a világban máshol sem nagyon
Top cikkek