A Duna borrégió

Az alföldi szőlőtermelő tájban létrehozott Duna borrégió területe 2002 óta három borvidéket – Csongrádi, Hajós–Bajai és Kunsági – fűz egybe. Célja, hogy összehangolja a régió szőlőtermelésének, borászatának rövid, közép- és hosszú távú stratégiáját, ösztönözze az együttműködést, különösen a szőlőtermelés, a fajtahasználat, a borászati fejlesztés, a piacépítés és a marketing területén. Fontos célja az is, hogy képviselje a térség bortermelőinek érdekeit az Európai Unió borreformja során.

A Duna borrégió 41 hegyközségében, 141 településen több mint 28 ezer hegyközségi tag több mint 25 ezer hektár szőlőültetvényt művel és készít a termésből több év átlagában 1,5-2 millió hektoliter bort.

A Duna borrégióban több mint 70 szőlőfajtát termelnek, 15 fajtából 500 hektár feletti a termőültetvény. Ezek egy-két kivétellel hungarikumok.

Közülük őshonosnak tekinthető az Ezerjó, az Arany sárfehér, a Kövidinka, a Kadarka; Kár pát-me den ceinek a Kékfrankos és a Zweigelt; új, hazai nemesítésű pedig a Cserszegi fűszeres, a Bianca, a Kunleány és a Zalagyöngye. Utóbbiak közül néhány biotermesztésre is alkalmas.

A világfajták közül 500 hektár feletti területen csak a Rajnai rizlinget termelik, de megtalálható a Cabernet sauvignon és franc, a Merlot és a Chardonnay is. A régióban termelt szőlő 70 százalékából fehérbor, 25 százalékából vörösbor készül, míg 5 százalék a csemegeszőlő. A Duna borrégió adja a belföldi borértékesítés több mint 50 százalékát. 2008-ban a Duna borrégióból származott a teljes magyar borexport több mint harmada.

www.hosting.vitae.hu/dunaborregio www.kadarkaszalon.hu www.partybor.hu