Velencének elege van a hordákból

Tilos a Szent Márk téren etetni a galambokat.

Római séták 1.

Rómába keveredtem pár hete, megint. Hasonló ügyben jártam már erre négy éve is; azt csináltam, amihez nem értek, de amit szívósan gyakorolok évek óta immár: zongoráztam. Bächer Iván

Római séták 2.

- Ismered Francis Bacont? - kérdezte unokatestvérem. - Hogyne - mondtam fel gépiesen a leckét -, a filozófus. Shakespeare kortársa kábé, Új Atlantisz, meg Novum Organum, meg izé... - Nem azt. A festőt. - Hát azt nemigen. - No, annak itt biztosan nem lesz képe. Bächer Iván írása

Rómában legjobb gyalog

Forgalmi káoszra ne csak a Rómába autóval érkezők készüljenek.

A föld alatti Róma

Minek ereszkedjünk a föld alá, amikor a római napsütésben annyi szépet látni? Azért, mivel itt a forróság elől árnyékra és a felszíninél is csodálatosabb ókorra találunk.

 

Csavargás az Örök Városban

Ha valaki Rómában jár, mindig talál valami újat a régiek között. Mostanában egy Costa Rica-i szobrász monumentális alkotásait helyezték el a Forum Romanum ókori remekei közé. Bele lehet kóstolni a levegőbe ott, ahol egykor Ady lakott.

Adyról szinte mindenki tudja,

hogy erősen kötődött Párizshoz, de hogy Rómáért is rajongott, azt kevesebben ismerik. Pedig úgy gondolta, ha előbb jut el Rómába, mint Párizsba, talán ott tölt annyi időt, mint a francia fővárosban. 1911-ben írta Lajos öccsének: „Róma a világ egyetlen fölséges helye”. A szüleinek meg: „Rómában vagyok majdnem két hét óta már. Szebb Párizsnál, nincs szebb város, nagyszerűbb a világon”. Ady Endre a Via Venetón, a Hotel Imperialban lakott Lédával, kapcsolatuk vége felé. Ma márványtábla mutatja a négycsillagos, elegáns szálloda falán, hogy valaha ott járt az egyik legnagyobb magyar költő.

Ezt a szállodát is csavargás közben lehet felfedezni. Mert Rómában vannak kötelező helyek, amelyeket vétek kihagyni, és vannak véletlenül megismert szépségek, érdekességek. A kötelező helyszínek is kínálnak a klasszikus látnivalókon kívül újdonságokat. Az ókori Róma emlékei között sétálgatva rá lehet csodálkozni,

hogy van olyan helye a világnak, ahol százezrével jönnekmennek a látogatók, mégsem firkálnak össze semmit, nem rombolnak. A Forum Romanumon akár egy napot is el lehet tölteni, és ember legyen a talpán, aki utána fel tudja mondani, melyik csodás oszlop vagy épület melyik római császár melyik tettéhez kötődött. De együtt látni a történelem elpusztíthatatlan emlékeit – a halhatatlanság reményét adja. És folyamatosan zajlanak az ásatások, újabb és újabb paloták nyomai és templomok kerülnek a felszínre. Ebben a környezetben helyezték el egy Costa Ricában született szobrász, Jorge Jimenez Martinez hatalmas, gömbölyű asszonyokat, a teremtést és termékenységet ábrázoló márványszobrait. A művész, aki a Deredia nevet használja, Olaszországban tanult, Carrarában is, nem csoda, hogy a márvány indította el a fantáziáját.

A Vatikánban is el lehet tölteni könnyedén egy napot, és még akkor sem látott mindent a turista abból a hatalmas kincstömegből, amely évszázadok alatt halmozódott fel a pápai városállamban. Egy ideje, ahhoz, hogy el lehessen jutni a Sixtus-kápolnához, termek sokaságán kell átmenni, amelyekben a huszadik század művészeinek alkotásai sorakoznak, köztük Chagall képei, és

Rodin Gondolkodójának szobra is.

A Vatikán az idén megemlékezett annak a 400. évfordulójáról, hogy Galilei bemutatta távcsövét. 1609. augusztus

25-ét a modern csillagászat kezdetének tekintik, és a 400 éves évforduló alkalmából lett 2009 a csillagászat éve. Galilei a műszerrel arra készült, hogy kiderítse a Napról és a Földről, melyik kering a másik körül. Kiderítette, és ezt igen rossz néven vették tőle akkor. Most mégis, a Santa Maria degli Angeli-templomban – amelynek boltíves csarnokát Michelangelo alkotta 1563 és 1566 között IV. Pius pápa megbízásából Diocletianus egykori termáinak főépületéből – Galileire emlékeznek egy nagy kiállítással. A Tudósok Világszövetségének elnöke, Antonino Zichichi a kultúra Hirosimájának veszélyétől óvott a kiállítás alkalmából írt levelében.

Csavargás közben el lehet jutni a Spanyol lépcső és a Piazza del Popolo közötti kis utcácskába, a via Babuinóba, amely az UNESCO világörökség része. Ide fut be a via Margutta, ahol egykor Fellini élt. A magyar polihisztor Lénárd Sándor is, aki latinra fordította a Micimackót, és orvosként dolgozott a brazil őserdőben. A Völgy a világ végén című műve tette ismertté sokfelé. Ő írta: „A Via Margutta csendes utcának született”. Ma is az, de a környék régi házaiban a világ legnagyobb divatházai árulják luxusholmijaikat luxusáron. Viszont potom áron is mindenfélét lehet kapni az utcákon. Sokfelé, még az operaháznál is kipakolnak az árusok.

Infó

Hetijegy: 16 euróért minden járműre használható.

Vatikáni múzeumi belépő: 14 euró Operajegy: 17–130 euró.

Korszakok találkozása: az antik építészet remeke és egy mai köztéri szobor
Korszakok találkozása: az antik építészet remeke és egy mai köztéri szobor
Top cikkek