Szendrő a história völgyében
A Bódva átkelője több szempontból is stratégiai jelentőségű volt, ezért a folyóvíz védelmére alapozva a XII-XIII. században Szendrőn épült meg Borsod vármegye első kővára. Ez volt az Alsóvár, mert a későbbi évszázadokban Németvár és Felsővár is szolgálta a környék védelmét. A várhegyen 1588-tól olasz építészek tervei alapján terméskőből épült meg a Felsővár két újolasz és három óolasz bástyával. A reneszánsz építmény lőportornyába 1692-ben villám csapott, óriási pusztítást végezve, de újjáépítették.
Az erődítmény gyakran került a történelmi események központjába, az 1600-as években volt a császáriaké, Bocskai Istváné és Bethlen Gáboré, majd I. Rákóczi Györgyé is. Erejét jelzi, hogy a törökök elkerülték. Végzetét a kuruc kor jelentette: II. Rákóczi Ferenc 1704-ben elfoglalta, majd 1707-ben ő romboltatta le a falakat. Ezután a helybeliek a vár köveiből építkeztek, a természet pedig végezte a dolgát. Napjainkban feltárási munkálatok folynak a területen a Nemzeti Múzeum irányításával.
A hét települést érintő História Völgy Program keretéből hetvenmillió forint jutott a szendrői várra, amiből idáig a meglévő falak "konzerválása" történt meg. Elkezdődött az egyik bástya helyreállítása és épül egy központi torony kilátóval, kiépített feljáróval és autóparkolóval. Az Alsóvár helyére Csáky István gróf az 1600-as években késő ba-rokk stílusú kastélyt építtetett, amely ma a Közművelődési Központ és Könyvtár intézményének ad helyet. Ebben található az oktatástörténeti gyűjtemény, ahol a térség 50-100 éves iskolabútorait, palatábláit és vesszőit, fagolyós számolóit, korabeli földgömbjeit, értesítő- könyvecskéit, tanterveit, tanmenetét, osztálynaplóit és régi írógépeit őrzik. Egykori iskolájukra azok ismerhetnek rá igazán, akik még petróleumlámpával megvilágított alma materben kezdték a betűvetést.
Az épület helyet ad a városi könyvtárnak, de abban van a közösségi ház és évente több időszakos művészeti kiállítást is rendeznek. A kékfestő- és kosárfonószakma termékei ugyanitt tekinthetők és vásárolhatók meg, míg a városfal egyik régi tornyában egykor kialakított kékfestőműhelyben látogatható a Kékfestő Múzeum. A háromszintes épületet a városfal tornyából alakították át, melynek pincéjében a festő- és mintázóberendezések, a középszinten a kész termékek, az emeleten pedig szárító- és szövőeszközök láthatók.
A város központjában álló református harangtorony a XV-XVI. században terméskőből épült, és szintén a városfal részét képezte. Az idén adták át a Pedellus-házat, abban hamarosan állandó néprajzi kiállítás nyílik. A történelmi város főtere a közeljövőben átfogó rekonstrukción esik át. A minden év július elején megtartott Szendrői Városnapok, az októberi Őszi Fesztivál, valamint a Szendrő körül gyalog- és a Vitézlő túra csalogatja a városba a látogatókat.
A közelben nem csak a Bódva-part szolgál "vizes" kirándulóhelyként, hiszen néhány kilométerre van a Rakaca-tó, amely feltöltött állapotban 5,5 millió köbméter vizet tárol. Igazi horgászparadicsom, nyáron pedig fürdésre is alkalmas. Környékén több száz hétvégi ház és horgásztanya biztosítja a pihenést. Aki viszont a föld alá vágyik, Aggtelek és Jósvafő cseppkőbarlangjai mellett a Bódvarákó és Tornaszentandrás között húzódó Esztramos-hegy titokzatos, esetenként még feltáratlan barlangjait fedezheti fel.
