Kolozsvári séták 1.

Kis dolgom támadt itt, gondoltam azt bevégzem, és még maradok pár napot.

Kolozsvári séták 2.

Mint már említettem, a fő erdélyi városba munka ürügyén vetődtem; dokumentumfilmet készítettünk Kolozsvár egyik nevezetességéről, Lőwy Károly gyermekorvosról, no meg kedves feleségéről, Mayáról.

Brassóban, aprópecsenye nélkül

A mai Brassóban élnek ugyan szász emberek, a virágzó brassói szász kultúra azonban már a múlté. Az aprópecsenye nevét pedig az itt élő magyarok magyarországi éttermekből ismerik.

Érsemjén - több mint hagyományőrzés

Átlépve a magyar-román határt egyszerre szembesülhetünk a XXI. századi fejlettséggel és a XIX. századi elmaradottsággal. Az állítás második része hatványozottan igaz a falvak tekintetében. Ez alól az Érmellék sem kivétel.

Utazzunk! Autóval Dél-Erdélybe

Nagylaknál átlépve a határt, az E68-as úton haladunk Dél-Erdély, Szászföld irányában. Az útburkolat jó minőségűnek mondható, igaz, döntő részt csak egy-egy sávos.

 

A csendes Szék

A csend olyan mély, hogy a falu végéről a kutyaugatás egész nagy zajnak tűnik, és ha éppen nem ugatnak a kutyák, hallani a száraz napraforgó zizegését, ahogy ráröppen a cinke. Ilyen az alkonyati béke Széken, egy erdélyi faluban, Kolozsvártól jó 40 kilométernyire. A falu határán háromnyelvű tábla: "Isten hozta Önöket ezeréves településünkre", és ugyanez ott áll románul és angolul is a fehér tornyot ábrázoló címer alatt. A kacskaringós, hosszú főutcán mindenki köszön a jövevényeknek.

A falu másik végében a tábla már tegeződve írja, hogy visszavárunk. Az égen magasan vadkacsák szállnak, a nádrezervátumban pedig szürke gémek laknak, sok más védett madárral együtt. Köröskörül szép ívű dombok és sós, zsombékos tájak.

Széken, amit románul Sicnek neveznek, már a rómaiak idejében bányászták a sót, mely évszázadokon át igen fontossá tette a települést. Gótikus temploma a XIII. századból való, a fogarasföldi kertzi székesegyház kicsinyített mása. Az 1700-as években épült a görögkeleti fatemplom. A XIX. században kimerültek a sóbányák, beomlottak, de egykori bejáratuknál ma gyógyfürdő működik. A talaj még mindig igen sós, nem is terem meg rajta más, mint az apró lila virágú sóvirág.

A falucska közel háromezer lakosa erősen őrzi a magyar nyelvet és a hagyományokat. Az utcán sokszoknyás asszonyok járnak, jönnek haza a földekről, vállukon favilla. A közlekedési eszköz jobbára a lovas kocsi, de átsuhannak időnként BMW-k is.

Máig komolyan tartják augusztus 24-én a Bertalan-ünnepet, amely gyásznap. Arra emlékeznek, hogy 1717-ben a tatárok betörtek a faluba, és sok embert lemészároltak. Minden évben ezen a napon énekkarok jönnek másfelől, és sokféle programmal emlékeznek meg a régi időkről.

Majd minden házban van úgynevezett széki szoba, vagyis tisztaszoba. Ezekben sose laknak, csak az új ruhákat, párnákat őrzik benne - meséli a helyi fogadó, a Sóvirág panzió tulajdonos asszonya. - Minden szoba kötelező tartozéka az ágy, 12 párnával, szőttesekkel és tulipános bútorokkal, almáriumossal, vagyis tálalószekrénnyel.

Még ma is a lányos ház széki szobájából viszi el a menyasszonyt a vőlegény az esküvő napján. Arrafelé ráadásul a menyasszony nem fehér ruhát visel, hanem zöldet. Sőt, a pártáját is zöld rozmaringszálakból készítik. A nyüszőlányok, vagyis hát a nyoszolyólányok ruhája viszont fekete, piros virágokkal - meséli az egyik ottani lány, aki el se tudja képzelni, hogy ő egyszer másképp menjen majd férjhez. A lakodalomra pedig legalább egy teljes hétig készülnek: sütnek, főznek, és a hagyomány szerint a vőlegény házában tartják.

A hagyományőrzés nem zárja ki, hogy a panzióban működjön a wifi, és szállást interneten lehessen foglalni:

www.soviragpanzio.rom

Szállásdíj reggelivel: 50-55 RON/nap/fő. 1 RON kb. 66 forint.

Alkonyati béke Széken
Top cikkek