Vészesen apad a Holt-tenger
Nem árt sietni, mert a Jordán vize a Föld éghajlatváltozása következtében egyre fogy, ráadásul az a kevés is egyre kevésbé jut el a Holt-tengerig: útközben az izraeli és a jordán földművelők alaposan megcsapolják. Vészesen apad a tenger: minden évben több méterrel kell messzebb gyalogolni a parton, a szállodákból már gumikerekes vasutacskák viszik a fürdővendégeket a vízhez. A kiszáradás mértéke ijesztő: a Holt-tenger-szint 1970-ben még csak 395 méterrel volt a tengerszint alatt, 2006-ra viszont már 418 méterre sülylyedt.
A parton is félelmetes új jelenségek figyelmeztetnek rá, hogy az ember nem avatkozhat bele büntetlenül a természet rendjébe: az utóbbi években váratlanul különböző helyeken megnyílik a föld, 8-15 méter mély átmérőjű lukak keletkeznek, a geológusok szerint azért, mert a föld alatti járatokból is kivonult a sós víz, s helyét átvette a környező források édesvize, amely kimossa a talaj szilárdságát biztosító sót.
Számos terv készült a Holt-tenger megmentésére, víz odavezetésére, ezek közül Simon Peresz kedvence a Jordániával közösen felépítendő több száz kilométeres csatorna, amely a Vörös-tenger vizével oldaná meg a bajt.
A fürdés különösen javallott a krónikus bőrbetegségekben szenvedőknek. Különösen az övsömör ellen kiváló a furcsa, minden testnyílást szúró-maró kellemetlen folyadék, amelyben semmilyen élőlény nem él meg. Az ember is hamar kimenekül belőle, hogy a parton iszappal burkolja be testét, amelytől állítólag később sokkal szebb lesz. Legalábbis ezt ígérik az iszapból kozmetikumokat gyártó Ahava nevű cégnél, amit három kibuc alapított közösen. Termékeik megcsodálhatóak a parton egy Micpe Salem nevű dombon egy bemutatóteremben, vagy a Maszadán, a következő helyi látnivalónál.
Hisz bármennyire is húzzuk az időt, a csobbanás nem tart tovább egy óránál, de szerencsére a nap hátralévő részében is rengeteg élményben lehet részünk a környéken. Például illik felmászni a Maszadára, ahová az idősebbeket és/vagy a lustábbakat libegő is felrepíti.
Ott a régészek szinte érintetlenül megtalálták a Josephus Flavius említette ókori erődítményt, ahol a rómaiak ostrománál tömegesen öngyilkosok lettek a vár védői. Ezzel szomorú példát mutatva szorongatott helyzetben levő hitsorsosaiknak a következő évszázadokra, évezredekre Európában is, ily módon megmenekülvén mondjuk az inkvizíció elől.
Az igazán bátrak és fiatalok a hegy tövében levő turistaházban alszanak, hajnalban mennek fölfelé az ösvényeken, s a napfelkeltét már Heródes palotájában nézik végig.
Ezen a vidéken járva feltétlenül megtekintendőek a kumráni ásatások, s az ott felhúzott múzeum. A Jézus idején élt esszéneus közösség településének számos emlékét találták meg, s filmecske mutatja be 2000 évvel ezelőtti történetüket, már amennyit mindabból manapság tudni lehet.
Mindez egy légkondicionált teremben történik, ami a nyári 45 Celsius-fokban nem elhanyagolható szempont, a felüdülés a hűsben bőven megéri azt a néhány sékelt még a történelem iránt érzéketlen látogatónak is. A híres holt-tengeri tekercseket a jeruzsálemi Izrael Múzeumban őrzik, de azért helyben is elég dolog maradt egy színvonalas múzeumocskához.
Ha még mindig maradt elég energiánk, akkor ellátogathatunk Ein Gedibe, ahol egy természetvédelmi parkban édesvízben mártózhatunk meg Dávid forrásánál. A vidék szerepel az Énekek énekében is. Oda menekült Dávid a haragvó Saul elől, hogy a Biblia szerint hárfakísérettel dalokat szerezve mulassa az időt politikai feltámadásáig.
A paradicsomra emlékeztető különleges miniflórában a kibucnyikok állítólag sivatagi leopárdokat is látni szoktak, de néhány a sziklákon bámészkodó, embert figyelő gazellát szinte minden turista elcsíp.
Ha sikerül végigcsinálni a fenti programot, akkor garantált a nyugodt, már-már kimerült alvás az alig egyórányira lévő Jeruzsálemben, vagy egy helyi szállodában.