Vártúrán Kárpátalján
A schengeni határokhoz szokott, főleg az EU országaiba utazó kirándulónak már csak emlék a határátkelők kocsisora, a vámellenőrzés, vagy akár az útlevélbe kapott pecsét. Ukrajna, Kárpátalja felé indulva minderre fel kell készülni: az átlagos várakozási idő a leginkább ajánlott beregsurányi átkelőnél is körülbelül egy óra.
Kárpátaljai utunkon Csizmár Sarolta, a beregszászi Tourinform-iroda vezetője kalauzolt bennünket. Pár évvel korábban tanárnőként kezdett el falusi turizmussal foglalkozni, ma viszont már teljes gőzzel a kárpátaljai turizmus fellendítésén dolgozik. Ha szállást keresünk Kárpátalján, érdemes az interneten böngészni a falusi vendégfogadók kínálatában, mert jutányos áron, gyönyörű környezetben, kedves vendéglátásban lehet részünk. A pihenésre az itt szanatóriumnak nevezett gyógyüdülőkben is lehetőség nyílik, ahol különböző kúrákat vehetnek igénybe a turisták.
Mit érdemes felkeresni Kárpátalján, ha csak pár napunk van? Egy-egy munkácsi, ungvári és beregszászi séta után látogassuk végig a várakat! Az ungvári várhoz a Szent Kereszt Felmagasztalása görög katolikus székesegyházat érintve sétáljunk fel a macskaköves utakon. A várban több kiállítás is látható, az ukrán népviseletektől a hangszerekig, ám miután körbesétáltunk, érdemes a vár alatt elterülő skanzent is felfedezni. Különleges élmény, hogy a több mint százezer lakosú megyeszékhely közepén egy domboldalon falusi környezetben érezhetjük magunkat. Különböző vidékek jellemző falusi házait láthatjuk itt, egy magyar parasztházat is.
Munkács felé közelítve a síkságból kiemelkedő dombon álló tekintélyt parancsoló vár látványa fogad. Kárpátalja legszebb állapotban fennmaradt vára ez, helyén már a IX-X. században létezett erődítmény. Volt a Hunyadiaké, Szapolyaiaké, Báthoriaké, majd a Rákóczi-család tulajdona lett. A munkácsi vár bevehetetlen erődítmény volt. Zrínyi Ilona, I. Rákóczi Ferenc özvegye majdnem három éven keresztül állta a császáriak ostromát - ha a belső udvarból tartunk a fellegvárba, átsétálhatunk egy olyan folyosón, ahová a csapdába csalt katonákra a fellegvárból egy erre kialakított nyíláson forró vizet öntöttek.
Zrínyi Ilonát a szultán is megbecsülte, emlékét egy nemrégiben állított szobor őrzi. A vár a Rákóczi-szabadságharc központja lett a XVIII. század elején. Nevezetessége, hogy az 1800-as évek elején Napóleon elől ide menekítették a magyar koronát. Ellátogatott ide Petőfi Sándor is: érdemes megnézni a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum által berendezett kiállítást. A munkácsi várat pár éve szépen felújították, a helyiek is gyakran járnak ide: az itt található kis kápolna esküvők kedvelt helyszíne lett.
S ha már esküvő: tragikus sorsú menyasszony sorsáról mesél a nevickei vár, amelynek már csak a romjai állnak az Ung felett magasodó dombtetőn. A vár elnevezése a szláv neveszta, vagyis menyasszony szóból ered. A kárpátaljai monda szerint a nevickei várúr lányába Munkács és Ungvár várkapitánya is szerelmes volt. A lány nem tudott dönteni, mire a férfiak egymás között intézték el az ügyet: Munkács várura lemondott a lányról, cserébe azt kérte, a frigyből született lánygyereket adják hozzá feleségül. Természetesen a nevickei asszonytól lánya született az ungvári várúrnak, akire 16 éves korában az ígéret szerint a munkácsi várúr igényt is tartott. A lány viszont nem kívánt férjhez menni: menyasszonyi ruhában ugrott le a várfalról. A legenda szerint az ő vére festi pirosra a borostyánnal benőtt várfalat.
Egy másik történet szerint a várat egy pogány szűz építtette, aki tejet és tojást kevert a falakba, hogy erősebb legyen. A gonosz zsarnok uralkodásától a vár lakóit állítólag Mátyás király szabadította meg: ellenállt a szűznek, majd megölte és elégette. Egy harmadik történet szerint pedig a vár neve onnan származik, hogy veszély esetén ide menekítették a környékbeli lányokat, asszonyokat.
Munkács és Ungvár között az útról is láthatjuk a szerednyei várat, amely Kárpátalja egyetlen síkvidéki vára volt. A templomos lovagrend által épített várat egykor szintén bevehetetlennek tartották, ma már csak a romjai láthatók. Vártúránkon nem hagyhatjuk ki a Kölcsey-versből ismert, villámcsapás rombolta huszti vár romjait sem. A várról egy XVII. századi török szerző még az jegyezte fel, tornyai az égig érnek. Már nem ilyen impozáns a látvány - de nem nehéz elképzelni, milyen lehetett mindez pár száz évvel ezelőtt.
Infó
Szállás, idegenvezetés: www.karpataljaturizmus.hu
A vámról és a határátkelésről: http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/ungvar/hu/Konzuliinfo/egyeb_utazasi_tudnivalok.ht
