Ezernyi jó móri korty
Éppen negyedszázada annak, hogy századik magyar településként várossá nyilvánították a Vértes és a Bakony közötti árokban elhelyezkedő Mórt. Sokáig kellett várni erre az aktusra, hiszen Mór történelme több mint 900 évre nyúlik vissza, igaz, a török időszak gyakorlatilag eltüntette a középkori település nyomait, viszont a XVIII-XIX. század látványos felvirágzást hozott.
Mindez leginkább Hochburg Jánosnak, bécsi udvari tanácsosnak köszönhető, aki 1691-ben Lipót császártól megvásárolta a csókakői uradalmat, benne Mórt is. A Hochburg család több hullámban telepített be svábokat a faluba, akik a szintén akkortájt érkező kapucinus renddel együtt meghonosították a környéken a szőlő- és borkultúrát.
Mór kiemelkedő építészeti értékei jórészt a városközpontban találhatók, így egy viszonylag rövid sétával is feltérképezhetők. Ma már a város szolgálatában áll a Fellner Jakab által tervezett barokk stílusú Lamberg-kastély, csakúgy, mint a copf stílusú Luzsénszky-kastély - ezekben található a polgármesteri hivatal, a könyvtár, a helytörténeti gyűjtemény, valamint a város híres szülöttének, Wekerle Sándor egykori miniszterelnöknek az emlékszobája. A főteret a neogótikus Magyar-templom uralja, amelyet a középkori plébániatemplom helyén építettek 1888-ban.
A turisták számára a város legizgalmasabb része a korabeli présházak és pincék környéke. Bár a népi építészet két-három évszázaddal ezelőtti emlékeinek nagy része az idők során elpusztult, még ma is számos eredeti vagy felújított présházat találhatunk a Pince, a Pincesor, a Hársfa és a Vénhegyi utcában, mindegyik műemléki védettség alatt áll.
Csak a szerencsének köszönhető, hogy a Móri Állami Gazdaság felszámolását követően az elmúlt húsz évben a környék borosgazdái tovább folytatták a szőlőtermesztés és a bortermelés hagyományát, és mára a Móri Ezerjó Borút Egyesületbe tömörülve igyekeznek kiaknázni a borturizmusban rejlő lehetőségeket.
A legkiválóbb borászatok egyike a Bozóky Pincészet, amely nemcsak bortermeléssel és vendéglátással foglalkozik, hanem egy egész évben nyitva tartó bormúzeumot is működtet. A múzeumban a szőlő- és borkészítés legfontosabb elemeit - korabeli puttonyokat, préseket, palackokat, palackozógépeket, borszűrőket - gyűjtötték össze. Bozóky Mónika, a családi vállalkozás egyik vezetője szerint azok a móri pincészetek a legnépszerűbbek, ahol sikeresen ötvözik a XVII-XVIII. század fordulóján betelepült svábok szőlőművelő és borkészítő tradícióit a legmodernebb eljárások előnyeivel.
A móri gazdák természetesen kiemelten foglalkoznak a borvidék leghíresebb fajtájával, az ezerjóval, de emellett más ismert fajtákból - leánykából, traminiből, ottonel muskotályból, olaszrizlingből - is készítenek testes, karakteres, palackban is hosszú ideig jól érlelhető és tárolható borokat. A hagyományok kitüntetett szerepét jelzi, hogy a város legnépszerűbb, legnagyobb tömegeket vonzó rendezvényei - a Móri Bornapok, a Szent György-heti Vigasságok vagy az Ezerjó Fakanálforgató Országos Főzőverseny - kivétel nélkül a borhoz kapcsolódnak.
Infó
Móri Ezerjó Borút Egyesület: www.moriborvidek.hu
Mórinform Idegenforgalmi és Turisztikai Iroda, 8060 Mór, Szent István tér 5. (Lamberg-kastély)
Telefon: 06 (30) 754-3356
E-mail: morinform@lambergkastely.hu
