"Selyemhernyógubó" akváriumban
Első alkalommal avatott fel múzeumot a napokban a 27 éves Vilmos herceg, aki magára vállalta a Natural History Museum 78 millió fontos költséggel felépített új létesítménye, a Darwin Centre ünnepélyes megnyitását. Kisgyerekként a közeli Kensington-palotában élt a herceg. Tehát - akár sok millió más gyereknek - Vilmosnak is meghatározó élményt jelentettek az imponáló viktoriánus terrakotta épületbe tett látogatások. A Diana walesi hercegnőhöz fűződő emlékeknek és édesapja, a természethez híresen vonzódó Károly hatásának is köszönhetően a ceremóniát követő bejárás alatt az ifjú katonatiszt kezébe vett egy méretes tarantellapókot is. Túlélte.
A mindenekelőtt gazdag dinoszauruszgyűjteménye miatt kedvelt múzeumban 1880-as átadása óta nem történt anynyi változás, mint a Darwin Centre elkészültével. Ez szerencsére viszonylag harmonikusan kapcsolódik a dél-kensingtoni Cromwell Roadon Alfred Waterhouse excentrikus, középkori német-román stílusú, bástyás-tornyos épületéhez. Az új központot úgy kell elképzelni, akár egy üvegakváriumot, melyben egyetlen hatalmas, 65 méter hosszú, nyolc emelet magas, fehérre festett betonból készült selyemhernyógubót helyeztek el. A méretei miatt megfélemlítő központ több funkciót tölt be.
Először is helyet ad a múzeum tulajdonában lévő 20 millió mintapéldánynak, melyből 3 millió növény, a többi 17 millió rovar. Az elképesztő mennyiségű, együttesen több mint 2 kilométer hosszúságú fiókos szekrényben tárolt gyűjtemény szerény hányadát a látogatók is megtekinthetik az ellipszis mentén enyhén süllyedő alagútban lefelé haladva.
Interaktív számítógépes tárlók századokon át összeszedegetett pillangók, szöcskék, skorpiók végtelen variációját mutatják be. A közönség fantáziáját megragadják azok a mintadarabok, melyeket Charles Darwin a Beagle vitorlás hajón 1832 és 1836 között megtett föld körüli útjáról hozott viszsza. Mint ismeretes, ezen az utazáson kezdte el megfogalmazni az evolúció elméletét. A kiemelkedő kiállítási tárgyak közé tartozik egy a Marsról származó meteorit és egy 400 karátos gyémánt.
Mindennek a vonzereje majdhogynem eltörpül a Darwin Centre legizgalmasabb látványossága mellett. Az itt dolgozó kétszáz természettudós ugyanis integráns része a show-nak. Nem elég, hogy az üvegablakok mögül bekukucskálva látni, ahogy dolgoznak, de az üvegen keresztül kérdéseket is fel lehet tenni nekik a munkájukkal kapcsolatban. A "Gubó" sajtóbejárásakor például Adrian Glover állt "reflektorfényben". A természettudós csak a napokban tért vissza az Antarktiszról, és eddig ismeretlen, bálnacsonttal táplálkozó mélytengeri férgeket hozott magával.
A Darwin Centre innovatív módon érzékelteti korunk legégetőbb kérdéseit. A fertőző betegségek terjedésétől kezdve a globális felmelegedésnek a növény- és állatvilágra gyakorolt hatásáig terjedően. A főépülethez hasonlóan az új részlegbe is ingyenes a belépés, sőt egy ún. NaturePlus intelligens kártya is jár vele. Ennek beszkennelésével az érdekesnek tartott tárlóknál természettudományi tudnivalók gazdag tára hívható le az adatbázisból.
Az egyes kártyákon feltüntetett kóddal később is hozzáférhetők az információk, sőt, a felhasználó rendszeres kapcsolatot építhet ki az élővilág rajongóinak közösségével.
