Kolozsvári séták 1.

Kis dolgom támadt itt, gondoltam azt bevégzem, és még maradok pár napot.

Kolozsvári séták 2.

Mint már említettem, a fő erdélyi városba munka ürügyén vetődtem; dokumentumfilmet készítettünk Kolozsvár egyik nevezetességéről, Lőwy Károly gyermekorvosról, no meg kedves feleségéről, Mayáról.

Csárli nyomában az erdélyi szászok földjén

A nyugati turisták ezreit vonzza az erdélyi Szászországba a tudat, hogy Károly herceg brit trónörökös birtokán utazgatnak.

Drakulánál, egy ködös estén

Jó néhány éve immár annak, hogy a Kelemen-havasok egyik legszebb részén, a Borgói-hágón álló Drakula-kastélyban amerikaiak ütnek tanyát, hogy a vámpírok vámpírját "nála otthon" meglátogassák.

Motoros szánnal a Hargitán

UTAZÁS TOP 50

 

Érmindszentre Adyhoz zarándokoltunk

Ha a szellemi térben birokra kelnének a magyar kultúra tájegységei, hogy melyikük adta a legnagyobbakat örökségül, az Érmellék dobogós helyre számíthatna. A térség három nagygyal is büszkélkedhet. Itt született Ady, Kazinczy és Kölcsey. Az Érmellék Észak-Partiumban, Románia területén található. Nevét a napjainkra patakocskává szelídült Érről kapta. Érmindszentet (neve a román közigazgatásban nemes egyszerűséggel Ady Endre) a magyar határtól nem messze (26 km), Nagykároly közelében találjuk.

A falucskát Érkávásnál balra fordulva, az utóbbi évtizedekben megromlott állagú, aszfaltozott, egysávos úton érjük el. Érmindszentet 1414-ben említik először. Egy rövid időszakot leszámítva folyamatosan lakott. Ady idejében a településen közel 800 éltek, napjainkra 170-en maradtak. A megmaradtak fele-fele arányban magyarok és románok. Békében élnek, többé-kevésbé bírják egymás nyelvét és egyaránt büszkék neves szülöttükre. A református, katolikus és ortodox hitűek mellett, korábban zsidók is színesítették a falu lakosságát.

Szemlélve a sivár képet mutató házakat, az a benyomásunk, mintha Ady halálával megállt volna az idő. A zsáktelepülés "fő utcáján" haladva, a fehérre meszelt református templomnál balra fordulva, földútra térve érjük el az elszegényedett, "hétszilvafás" Ady család egykori birtokát. Először az utcára merőleges, nádfedeles, sárral tapasztott paticsfalú házba sietünk, ahol az alacsony szemöldökfás bejáraton át - akaratlanul is meghajtva fejünket Ady emléke előtt - léphetünk be az egyszerű, háromosztatú parasztházba. Itt áll a földes padozaton megkapaszkodott szülőágy, melyben - az Érként indult és Óceánná lett költő - 1877. november 22-én megszületett. A szobákban fényképek, anyakönyvi kivonatok, az életút leírása található. A tisztaszobában Ady Endre falon elhelyezett koszorúkkal és emléktárgyakkal körülölelt képe amolyan profán templomi oltár benyomását nyújtja. A telek túlvégén találjuk a család kúriáját, melyet 1900-ban Ady építetett, a halálukig a településen élt szüleinek. A századelős puritán szobabelsőkben folytatódik az emlékkiállítás. Az egyik emlék a költő gipszbe öntött halotti maszkja. A ház külső falán találjuk a Kós Károly alkotta és jelenlétében 1924-ben felállított emléktáblát, mely "a magyar költészet új korszakának teremtő géniusza, útmutató világító fárosza, a régi magyar balvégzetnek halhatatlan énekesének" állít emléket.

Az Ady-múzeum gondnoka és az általa nyújtott idegenvezetések nem hétköznapiak. Ady édesanya, az "Ídes" (Pásztor Mária) halálát követően a bírtok örökségül Katica nénire, a család házvezetőjére, szolgálójára szállt. Ő családi örökül hagyta lányának, és a jelenleg is szolgálatot teljesítő unokájának az Ady-ház gondnokságát. "Itt nincs záróra, akkor vagyunk nyitva amikor érkezik valaki" mondja Enikő, a gondnok. A legnagyobb "nyüzsgés" évente a költő születésének időpontjához legközelebb eső szombaton megtartott Ady-zarándoklaton van - ilyenkor ezernél is többen gyűlnek össze. A ráhagyományozott történetekből elmeséli, hogy Ady Érmindszenten mindig megnyugvást, elcsendesedést keresett. A legkedveltebb étele a puliszka volt, reggel sokáig szeretett aludni, és ha az idő engedte, a ház mellett található filagórián reggelizett. Léda szeretett itt tartózkodni, Csinszka kevésbé.

A falu további zarándokpontjai a református templom és a temető. A XIX. század elején épült istenházában a padsorokban az Ady család egykori helyét emléktábla őrzi. A szakrális tér további értékes emlékeket őriz. Az úrasztala titkot őrző bútordarab: 1872-ben többek között Deák Ferenc és Tisza Kálmán ülte körbe, majd annak alsó lapját kézjegyükkel látták el. Kevesen tudják, hogy a költő halálhírét hozó sürgöny 24 órát késett, a kézhezvételt követő napon volt a temetés, és a rossz időjárás miatt a család nem tudott részt venni a budapesti temetésen.

Végezetül érdemes kisétálni a háromosztatú (református, katolikus, ortodox) temetőbe, ahol az édesapa, Ady Lőrinc, a költő egykori iskolatársai, barátai alusszák örök álmukat. A zsáktelepülés a huszonnegyedik órában van. A faluban egykor három iskola volt - ma egy sincs. A falusiak nagy földijük emlékére Ady központot akartak emelni, amely egyben szállást is adott volna az ide utazó irodalmi zarándokoknak.

A Budapesttől mintegy 300 kilométerre keletre található Érmindszentet legkönnyebben autóval, vagy Nagykárolyig vasúttal (közvetlen budapesti indulással és érkezéssel) érhetjük el. Szállás és étkezés Nagykárolyban, illetve Tasnádon található. Múzeumi belépődíj: 1 RON. A helyi árak az otthoniaknál kb. 10%-kal olcsóbbak. Egy lej most kb. 65 forint.

Top cikkek