Szerves meteorit Kabán

1857. április 15-én este Kaba egyik jómódú lakosa, Szilágyi Gábor a háza előtt a szabad ég alatt aludt, majd egy különleges zajra felriadt. Nem mennydörgés volt, de a mennyből jött. Egy szerinte kocsi nagyságú, vakító fénnyel világító tüzes valamit látott. Másnap megtalálta az utóbb világhírre szert tevő kabai meteoritot.

A különleges kő két héten belül a Debreceni Református Kollégium tulajdonába került. A lelet jórészt szilíciumvegyületekből állt, de voltak benne szénhidrogének is – ezek gömb formájú zárványokban rejtőztek. A XIX. század közepén ritkaság volt a szervesanyag-tartalmú meteorit – a kabai egyike azon első meteoritoknak, amelyekben szerves anyagot mutattak ki, igaz, alig két tömegszázalék volt a széntartalma.

A szerves anyag jelenléte miatt feltételezték, hogy van élet a Földön kívül is, de ez a tény önmagában nem tekinthető bizonyítéknak. Az viszont egyértelmű, hogy valóban a világűrből származik, ugyanis bő évtizede részecskefizikai vizsgálatokkal igazolták, egészen pontosan gammaspektroszkópos méréssel olyan alumíniumizotópra bukkantak a kő anyagában, amely csak kozmikus sugárzás hatására jöhet létre, földi körülmények között nem. Égi eredetét az is igazolja, hogy felületét enyhén fénylő fekete megolvadt barázdált réteg borítja.

A kollégium múzeumában látható, pontosabban nem látható, csupán egy hiteles másolata. Az eredetit páncélszekrényben őrzik
A kollégium múzeumában látható, pontosabban nem látható, csupán egy hiteles másolata. Az eredetit páncélszekrényben őrzik


Amint tudomására jutott, a bécsi udvar rögvest meg akarta szerezni a kabai követ. Rendelettel utasították Debrecen polgármesterét, hogy segítse a meteorit Bécsbe küldését. Nyolc évvel az 1848–49-es szabadságharc bukása után, tíz évvel a kiegyezés előtt, a Bach-korszak közepén a polgármesternek bizonnyal nehezére eshetett az utasítás végrehajtása, mégis levélben kérte a kollégium igazgatóját, hogy a meteoritnak legalább egy részét adja Bécsnek. A mintegy három kilogrammos meteoritból 39 grammot küldtek a császári fővárosba, de ez kevés volt, az egészet akarták. A bécsi udvar állítólag a debreceni csendőrség segítségét kérte a meteorit erőszakos megszerzésére. A hír azonban már a karhatalom megérkezése előtt eljutott a kollégiumba, és ennek hatására az 1867-es kiegyezésig a meteoritnak egyszerűen nyoma veszett, azt követően nagyobb feltűnés nélkül visszakerült a helyére. Feltehető, hogy a meteoritot egyszerűen elrejtették.


Súlya eredetileg 2,9 kilogramm volt, ma a vizsgálatokra leválasztott darabok híján két és fél kilogramm. Bécsen túl apróbb darabjai elkerültek Calcuttába, Moszkvába, Washingtonba. Londonba is jutott egy darabka, amiért a British Museum kilencdarabos meteoritkollekciót adott cserébe az 1860-as évek elején a kollégiumnak. A kő végül megjárta Bécset is: 1873-ban, a bécsi világkiállításon bemutatták a császárváros közönségének.

I!

Cím: Református Kollégium, 4026 Debrecen, Kálvin tér 16.

A cikk a Népszabadság TOP Titkok 2015 c., 100 különleges belföldi úti célt bemutató kiadványában jelent meg. A magazin  megvásárolható digitális formában a Dimag vagy Lapcentrum oldalakon vagy keresd az újságárusoknál!

Top cikkek
NOLBLOG