Paráznák a szégyenkövön

A feudális korban számos egyházi és világi büntetés tartalmazott nyilvános megszégyenítést. A szégyenkő, a szégyenoszlop, a pellengér világi büntetésként a szitkozódás, rágalmazás, lopás és paráználkodás megtorlására szolgált. A nyilvános megszégyenítés „közvélemény-büntetés”, kiközösítés is volt. A református egyház 1563-ban bevezette a megszégyenítő eklézsiakövetés büntetést – ennek kiegészítő eszköze volt a szégyenkő, amelyre az elítélt személy felállt. A XVIII. században a szégyenkőre állítás időleges kiközösítést jelentett a gyülekezetből.

Általában három vasárnap kellett odaállnia vagy ülnie a vétkesnek, a gyülekezetnek hátat fordítva, fehér vagy fekete lepellel letakarva.

A szégyenkő mindinkább csak a paráznaság büntetésére szolgált, és egyházi büntetéssé változott. A református lelkészek kezében nem is maradt más deliktumok büntetésének lehetősége, csak a nős paráznák, házasságtörők megszégyenítése és „visszaesésük” megakadályozása. A szégyenkövet ennek megfelelően később már a templom belsejében tartották. Még később már csak a lelkész ellenőrizte.

Szilády Áron kiskunhalasi lelkész és tudós szerint különösen a csikósok és a gulyások tűnnek az iratok alapján vonzónak a férjes asszonyok számára. A nősülésnél a leendő menyasszonyról lényeges volt, hogy ült-e szégyenkövön az anyja vagy az öreganyja.
Aki visszaesett a paráznaságba, azt „kipacalozták”: a haját levágták, birka- vagy marhapacalt húztak a fejére, és kikergették a városból.

A szégyenkövet egy időre ellopták vagy eldugták. Akkor került elő, amikor gödröt ástak egy csigának, hogy kicseréljék a toronyban a megrepedt nagyharangot. Ezután tétette a mai helyére Szilády Áron, aki azt írta: „emlékeztetőnek, hogy olyan idők is voltak az egyház életében, amikor a rajtavesztett bűnöst a szerencsésebbek megcsúfolhatták, elfeledkezvén Krisztus urunk nagy példaadásáról, amikor az első kő hajítására jogosultságot ítéletében megjelölte”.

A szégyenkövet 1995-ben két műkő állványra emelték. Forró délutánokon lehet pihenni a sokat illetett, lesimult bazalton.

A cikk a Népszabadság TOP Titkok 2015 c., 100 különleges belföldi úti célt bemutató kiadványában jelent meg. A magazin  megvásárolható digitális formában a Dimag vagy Lapcentrum oldalakon vagy keresd az újságárusoknál!