Ókori amfiteátrumot tártak fel Róma mellett
Fényűző amfiteátrumot tártak fel brit régészek a római Fiumicino repülőtér közelében, az ókori kikötőváros, Portusban végzett ásatások során - az archeológusok szerint a magánlétesítmény római császár szórakozását szolgálhatta.
Ez az első eset, amikor nagyszabású régészeti feltárások folynak Portusban, amelyet a XVI. században fedeztek fel újra. A kikötő, amely jelenleg három kilométernyire helyezkedik el a tengerparttól, egykor fontos szerepet játszott Róma és a Földközi-tenger térsége között, és nem kizárt, hogy Portusban gyakorta megfordultak a Kr.u. II. században uralkodó császárok - olvasható a The Times brit lap online kiadásában (http://www.timesonline.co.uk).
A régészeti expedíció, amelyet a Southhamptoni Egyetem szakemberei irányítanak, és amelyben részt vesznek a Cambridge-i Egyetem és a római British School archeológusai is, kétéves ásatások eredményeként tárta fel az amfiteátrumot, amely méretében megegyezik a római Pantheonnal.
Az ásatásokat irányító Simon Keay professzor szerint a létesítmény építészeti stílusjegyei, a felhasznált drága alapanyagok, a pompázatos kolonnád arra enged következtetni, hogy a kétezer férőhelyes amfiteátrumot valamilyen magas rangú főhivatalnok vagy akár maga a császár birtokolta.
"Szigorúan magánjellegűek lehettek a rendezvények. Játékoknak, gladiátorok párharcának lehetett tanúja a vendégsereg, de rendezhettek viadalokat vadállatok részvételével is, ahogy tengeri csatát imitáló jeleneteket szintén színre vihettek" - magyarázta Simon Keay.
Az amfiteátrum fala mellett a régészek megtalálták az ókori mellékhelyiségként szolgáló márványszobát. A létesítményt úgy tervezték, hogy egyszerre hárman élvezhessék a helyiség nyújtotta kényelmet, az ülőkék előtt látható lyukakban a tisztálkodást szolgáló keféket tartották.
Rose Ferraby, a Cambridge-i Egyetem régésze szerint eltávolítják a megkövesedett ürüléket, amelyben emésztetlen gabonaszemeket, de akár élősködők nyomait is remélik felfedezni - ezáltal többet kívánnak megtudni a korabeli táplálkozásról, valamint a betegségekről.
"A mellékhelyiségek egyébként is gazdag leletanyaggal szolgálnak, gyakran veszítettek el itt ékszereket, például gyűrűket, amelyeket aztán sorsukra hagytak" - mutatott rá Ferraby.
Keay professzor Portust a világ egyik legfontosabb régészeti helyszínének nevezte, amely jelentőségében Stonehenge-dzsel és a kambodzsai Angkorvattal egyenértékű.
Ostia volt az ókori Róma eredeti kikötője. A Kr.u. 41 és 54 között uralkodó Claudius császár utasítására építették meg az első portusi kikötőt 4 kilométerre északra Ostiától. A létesítmény 69 hektárt foglalt el, a kikötő két nagy mólója messze belenyúlt a tengerbe, s köztük volt a mesterséges sziget a világítótoronnyal. Valószínűleg Claudius építtette meg az új utat, a 24 kilométeres Via Portuensist, amely összekötötte Rómát a kikötővel.
Kr.u. 103-ban Traiannus, aki 98-117 között volt a Római Birodalom császára, egy másik kikötőt építtetett, az előzőnél valamivel beljebb. A kikötő két egysége közötti összeköttetés részben csatornákon, részben a Tiberis (Tevere) egyik ágán, részben pedig tengeri úton valósult meg. Portuson keresztül bonyolódott Róma hajózási forgalmának legjava, így Ostia jelentősége fokozatosan csökkent. Portus a középkorban néptelenedett el a Tiberis jobboldali ágának eliszaposodása miatt, azt a kevés hajóforgalmat pedig, amely még megmaradt, Ostia bonyolította.
