Vállaljunk-e karantént?

A válság mellett még a sertésinfluenza is sújtja a turisztikai ipart. Illetve fogalmazzunk pontosabban: az utazókat is. Nem csak azokat akik azt tervezték, hogy Mexikó azték vagy maja emlékeit, esetleg trópusi strandjait keresik fel. A betegség, illetve a kórtól való félelem már itt jár Európában. Nem ez az első eset, önök is emlékeznek az elmúlt évek hasonló betegségeire, a madárinfluenzára, az atípusos tüdőgyulladásra, vagy egy kicsit korábban a légiós betegségre.

A lényeg az utazásban van. A világ megmozdult, s joggal tartanak attól, hogy a föld eldugott pontjain keletkezett vírusváltozatok napok alatt elérik a - távoli, védettnek hitt országokat. Emlékszem, amikor egy körúti szálloda került karanténba - bubópestis miatt. Akár Rejtő Jenő is megírhatta volna.

A mostani helyzet persze nem mulatságos. Emberek haltak meg, és félő, hogy a betegség világjárvánnyá növekedhet. Az egyik válasz erre, hogy pánikszerűen itthon maradunk, a másik az óvatosság. Azt gondolom, nem kellene egyszer s mindenkorra lemondani a távoli utazásokról. Hasonló esetek voltak már, s szerencsére viszonylag gyorsan lecsengtek. De nem árt persze tartalék terveket készíteni. Én mindenesetre nem sietném el a szálloda- és repülőjegy-foglalásokat a most veszélyeztetettnek tűnő országokba.

Az egyik legrosszabb eset, ha az ember önkéntes szobafogságot, karantént vállal. Saját félelmének a foglya lesz, s ezért nem szánja rá magát semmilyen utazásra. Ha valakin ez eluralkodik, akkor a szomszédba sem merészkedik el. Kár lenne. Érdemes viszont követni a helyzetet és jól megfontolni a terveket.

Top cikkek