Fürdőzés Japánban: minden ledobva
A történetírók szerint a japán népek korán felfedezték ugyan maguknak a vulkanikus forrásokat, de a fürdőkultúra a kilencedik századtól terjedt el igazán. A legrégebbinek mondott, ma is üzemelő japán "termálfürdőt", a Sikoku szigetén található Dogo Onszent azonban ezerötszáz évesre becsülik. Ha onszenről beszélünk, felejtsük el a magyar gyógyfürdős medencéket. Az onszenek általában kisméretű épületekben, illetve ahhoz tartozó külső területen található, sokszor fából vagy kőből készült medencék.
A legvadabbak és a "legigazibbak" a szabadban, a semmi közepén található kis lyukakban vannak. A kisméretű épületek gyakran turisztikailag fontos onszen-városkákban vannak, ahol a hőforrásokat szállodák egészítik ki. A Tokióhoz legközelebb található ilyen városkák a hegyekre néző, Fudzsihoz közeli Hakone, illetve az óceán partján található Atami. Japán-szerte kedvelt még a gunmai Kuszacu-onszen, a Nagoja melletti Gero, a hokkaidói Tojakó (ahol a tavalyi G8-csúcstalálkozó volt), és a Kjúsú szigetén található, homokfürdőjéről ismert Beppu is.
Beppu külterületén, a hegyoldalban találta e sorok írója azt a "vad" fürdőhelyet is, amelyből olyan forró, kénes víz tör fel, hogy a hegyoldali lyukban gyakran megmártózó helyiek hideg vizet vezettek oda, hogy lehűtsék. A kilátás az alatta lévő városra és a tengerre persze fantasztikus. Hasonló élményt nyújt az Oszakától délre található Vakajama - ugyancsak ingyenes - fürdője is, amelynek kis kőmedencéje alig öt méterre van az óceán partjától. A naganói Hakuba városka hőforrása pedig egy kiadós téli séta vagy sízés után fantasztikus élmény, ahol nemcsak a Japán-Alpok látványa élvezetes, hanem az is, hogy a rotemburóban, azaz a szabadtéri medencékben és az egyszemélyes fadézsákban felhevült testet a hóval mindjárt lehűthetjük.
Az onszenben való fürdőzésnek szigorú etikettje van. Már az épületbe lépéskor le kell vetni a cipőt, sokszor pedig a belépőjeggyel együtt egy kis törülközőt kapunk. Ma már a legtöbb onszennél külön van a férfi és a női szárny, aminek fő magyarázata, hogy az onszeneket meztelenül használják. Régen a japán nem volt ennyire "prűd", a XIX. századig közös fürdők voltak. Igaz, ma ismét kezd népszerűvé válni a családi fürdőzők számára az ilyen létesítmény.
A ruhák ledobása után aztán - szégyenlősebbek a kapott minitörülközőt maguk elé teríthetik - belépünk a mosdásra szolgáló térbe. Itt egy kis sámlira ülve, a falra szerelt zuhannyal és a mellette található folyékony szappannal és samponnal tisztára kell mosni magunkat: a fürdővízbe csak tiszta testtel ereszkedhetünk. Ha valamiben nem vagyunk biztosak, csak nézzük, mit tesznek japán fürdőtársaink. Ha már tiszták vagyunk, akkor mehetünk is a vízbe, persze vigyázva, hogy ne csobbanjunk. Az onszen a relaxálásra lett kitalálva, nem a testmozgásra. A kis törülközőt egyesek a fejük tetejére rakják, mások a medence szélén hagyják: bármelyik jó megoldás.
A japán utazási irodák rengeteg egy- vagy kétéjszakás csomagot ajánlanak, amely onszennel párosított szállodába szól. Érdemes az onszenélményt egy vidéki, japán stílusú fogadóban, rjókanban való tartózkodással összekötni. A legjobb és legdrágább onszen-rjókanokban a meleg vizes famedence a saját szobánk erkélyén található, és sokszor egy japán kertre néz. Teljesen más élményt nyújtanak az úgynevezett szuperonszenek vagy szuperszentók (közfürdők), amelyekből Tokióban és Oszakában is megtalálható néhány. Ezek olyan modern, óriási, többemeletes fürdőkomplexumok, amelyek a szaunától a gőzfürdőig számos szolgáltatást nyújtanak, vizük hatása sokféle, medencéik pedig különböző stílusokat képviselnek.
Előfordul, hogy az amúgy szégyenlős és visszafogott japánok a fürdőben szóba elegyednek az ismeretlennel: a japán fürdőben nincsenek tabuk, ott mindenki egyenlő ugyanis.
Info
Hasznos honlapok angolul az onszenről:
Onszenetikett
http://www.onsenjapan.net/onsenbasics.php
http://www.japan-guide.com/e/ e2292_how.html
Onszentérkép
http://www.secret-japan.com/onsen/
