Boszniai piramis - vagy valami más
Igazságot tenni maguk a szakértők sem tudnak, pedig nagyon komoly érvek hangzanak el a piramis teória hívői és ellenzői részéről. A mind nagyobb területre kiterjedő feltárások eredményei láttán a piramispárti archeológusok a különleges formák nem természetes eredetét hangsúlyozzák - szerintük azok emberkéztől származnak. Erre utalnak a hatalmas méretű szabályos kövek, az alagútrendszerek és sok más jellegzetesség is. A leletek sokakat egyenesen az ősegyiptomi építményekre emlékeztetik. Nadja Nukic bosnyák geológusnő azt feltételezi, hogy az utolsó jégkorszak végén, 12 500 évvel ezelőtt ezek az "építmények" már álltak. Vélekedését megerősíti, hogy a Nap piramis oldalán lerakódott, mintegy 50 centiméter vastag humusz állítólag 250 év alatt vastagodott 1 centimétert. "Ha a két számot beszorozzuk, kijön a 12 500 év. Igaz, ettől még nem ismert, hogy mikor építették" - tudtuk meg Szakács Gábortól, aki már hétszer járt a helyszínen. Mások azonban kételkednek a piramiselméletben és úgy gondolják, hogy közép- vagy legfeljebb ókori építményekről lehet szó. Esetleg természetes képződményekről.
Visoko környékén állítólag már emberemlékezet óta azt rebesgetik, hogy a hatalmas, szabályos alakú hegy valójában piramis. Eleinte csak egy piramist emlegettek, ma már hetet. Ötnek nevet is adtak: Nap, Hold, Sárkány, Szeretet és végül a Föld. A piramiselmélet motorja a Visokótól ötven kilométerre lévő Zenicán született Semir Osmanagic. (A magát bosnyák Indiana Jonesnak is nevező hobbirégész a napokban Budapesten mutatta be eddigi kutatási eredményeit.)
A szabályosnak tűnő hegyek a szkeptikusok szerint egyszerű geológiai képződmények. A hasáb alakú, faragottnak látszó kövek egy része természetes úton jött létre, a többire van logikus magyarázat: a térségben az ókor óta folyó kőbányászat. A kőfejtés ugyanis a világ számos pontján produkált már meghökkentő formákat. Olyanokat, amelyek láttán a messziről jött ember akár idegen civilizációk nyomait is vizionálhatja.
"A Visokó fölé magasodó hegy természetes képződmény, és egyáltalán nem piramis, ahogy azt Semir Osmanagic hiszi" - jelentette ki 2007-ben a bosnyák kulturális miniszter, Gavrilo Grahovac. A bosnyák állam azóta nem ad pénzt a kutatásra, így azt magánszemélyek és egy alapítvány finanszírozza. A történészek és régészek közül a legtöbben azt kifogásolták, hogy a hegyen dolgozó kutatók nem hivatásos szakemberek, hanem egytől egyig lelkes amatőrök.
A bosnyák turizmusnak mindenesetre jót tesz a felfedezés. Évente sok százezer ember érkezik a világ minden részéről az ásatásokhoz, hogy saját szemével láthassa az eredményeket. Mára kiépült a szükséges infrastruktúra, egyre több a szállás és egyre több a találgatás.
