Jégturisták a Balatonon
Furcsa kettősség jellemzi a téli Balatont: miközben a tartós hideg miatt befagyott tavon hétvégenként óriási a tömeg - megtelnek a parkolók, szól a zene a strandokon, sorok kígyóznak az alkalmi büfék előtt, tízezrek lepik el a jeget -, addig a tó környéki szálláshelyeken gyakorlatilag kimutathatatlan a forgalomnövekedés.
Rosta Sándor, a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke szerint ennek két oka van: egyrészt a korcsolyázók zömében egynapos turisták, másfelől pedig minden évben esetleges, hogy egyáltalán befagy-e a tó, és ha igen, akkor milyen hosszú ideig lehet rajta sportolni. Éppen ezért a szállásadók nem szerveznek olyan akciókat, amelyekkel kifejezetten a befagyott Balaton által nyújtott lehetőségekre építenének.
Így aztán a nyarakat idéző téli tömegből legfeljebb csak az egész évben nyitva tartó, négycsillagos, tó környéki szállodák profitálhatnak, amennyiben wellness-szolgáltatásaik mellé kiegészítésként ideiglenesen korcsolyázást, fakutyázást vagy jégszörfözést is beiktatnak fakultatív programjaik közé.
A Balaton számos pontján az idén már január közepére kijelölték az ingyenesen használható korcsolyapályákat. A régió turisztikai honlapján (www.gyereabalatonra.hu, valamint www.balaton-tourism.hu) a Balatoni tél menüpont alatt követhető nyomon, hogy az egyes településeken milyen nyitva tartással és milyen szolgáltatásokkal várják a vendégeket. Arról is találhatók információk, hogy hétvégenként mely településeken tartanak nagyrendezvényt: jégfesztivált vagy jégkarnevált. A jégpályák jellemzően a strandok területén találhatók, többnyire melegedővel, korcsolyabérlési és -élezési lehetőséggel. A legforgalmasabb pályák kivilágítottak, így estig nyitva tartanak. Akad, ahol ingyenesen lehet fakutyát és jégrollert bérelni. A partra kitelepült alkalmi büfékben mindenütt kapható forró tea, forralt bor, zsíros kenyér, főtt virsli és melegszendvics.
A hagyományos téli sportok közé tartozó korcsolyázáson és jégvitorlázáson túl az utóbbi években egyre több extrém "jeges-szeles" sportág is meghonosodott a Balatonon. A legtöbben talán a jégszörfözésnek hódolnak: egy snowboardra emlékeztető, de élekkel ellátott deszkához csatlakoztatják a vitorlát, ami a nyári változathoz hasonlóan hajtja előre a szerkezetet. Egyre többen űzik a kite-szörfözés (sárkányszörfözés)) téli változatát, az úgynevezett ice- vagy snowkite-ot, amikor is egy körülbelül tíz négyzetméter felületű, ejtőernyőre hasonlító, 20-25 méter hosszú zsinórzaton reptetett "sárkánnyal" húzatják magukat a jégen. A szörfös korcsolyán - vagy ha hó is borítja a jeget, akkor sílécen, snowboardon - csúszik. A kite-szörfnél is újabb - épp ezért még meglehetősen ritka - a kite-wing. A korcsolyán vagy sílécen sikló sportoló egy szörfvitorlára és a sárkányrepülő szárnyaira emlékeztető "vásznat" tart a kezében, ami a szelet befogva húzza, olykor pedig a szó szoros értelmében repíti előre.
Noha a jégszörf, a kite és a kite-wing egyre népszerűbb, nem árt tudni, hogy egyik sem veszélytelen. A kockázatokat mindennél jobban jelzi az: a napokban sebességi versenyt rendeztek a Velencei-tavon, és többen is megközelítették a hatvan kilométeres tempót. Persze ennél lényegesen kisebb sebességnél is komoly sérüléseket okozhat az esés, ráadásul ügyelni kell mások testi épségére is. Mindezek miatt az, aki kipróbálná magát ezekben a sportokban, mindenképpen kérje hozzáértők segítségét. Erre egyre több helyen van lehetőség a Balatonnál. A tóparti szörfiskolák többsége ugyanis - általában előzetes bejelentkezést követően - télen is vállal oktatást. Az érdeklődők számára a megfelelő iskola megtalálásában jó kiindulópont lehet a világhálón a windsurf.lap.hu című oldal. A balatonfenyvesi szörfiskolában a téli kite-ozást tanítják: mindenekelőtt elméleti képzést tartanak, s felhívják a figyelmet a veszélyekre is. Ezt követően kezdődik a gyakorlati képzés, ami - a felszerelés bérlésével együtt - óránként négyezer forintba kerül.
