Kiállítás a tűzoltószertárban
Asztalos Johák Parádon élt és dolgozott. Gyerekkorában, pásztorbojtárként kezdett el a fafaragással foglalkozni. Felnőttként megélhetését mint kőműves biztosította, fafaragványait szabad idejében készítette. 1978-ban kapta meg a népi iparművész címet. Saját kezűleg épített műtermében 1980-ban bekövetkezett haláláig 11 nagyobb és 26 kisebb méretű, számon tartott művet alkotott.
A mester lánya, Erzsébet örökölte Johák művészet iránti vonzalmát, de más anyagot választott: az üveget. A parádsasvári üveggyárban dolgozott az 1990-es évek közepéig, majd Pécsre költözött, s terveiben nem szerepelt már a mátrai falusi élet folytatása, ezért a ház és a gyűjtemény eladása mellett döntött.
Sokan kifejezetten a műterem kedvéért jöttek el településünkre - mondta Nagy Oszkár, Parád polgármestere. - Amikor értesültünk az örökös szándékáról a képviselő-testület úgy döntött, meg kell próbálnunk az életművet Parádon tartani. Erzsike is hajlott az egyezségre. Szakértőket hívtunk, felbecsültettük a hagyatékot. Közben elkészült a pályázatunk, és a kulturális tárca támogatásával sikerült megvásárolni a hagyatékot.
Ezután múzeummá alakították a régi tűzoltószertárt, ahol ma a látogatók egymás mellé állítva tekinthetik meg az életnagyságú szobrokat és a kisebb darabokat.
Asztalos Johák alkotásainak egy része a hétköznapi életet ábrázolja. A mezőgazdasági munkákat bemutató domborművek szinte teljes betekintést adnak az itt élők mindennapjaiba. Legnagyobb faragványát II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulójára készítette, tisztelegve a fejedelem és a szabadságharc története előtt. Nagyon érdekelte a betyárvilág. Megfaragta a Mátra híres betyárjának, Vidróczki Marcinak, valamint Sobri Jóskának, Pintér Pistának és Rózsa Sándornak életnagyságú szobrát.
Ha Parádon jár az ember, további két turistalátványosságot érdemes felkeresni: az egyik a Cifra-istálló, a másik pedig a Palócház.
Közel kétszáz éve Ybl Miklós tervei alapján épült a Károlyi-család kastélya mellé egy díszes épület. Gróf Károlyi György párját ritkító, szinte hivalkodóan fényűző istállót akart, amely méltó az ugyancsak Ybl Miklós által tervezett fürdőtelepi kastélyhoz. A Cifra-istálló ma kocsimúzeumként működik. Az eklektikus stílusú, fagerendás, vörös téglás épület márvánnyal borított istállóiban ma is nemes paripák laknak.
A Palócház kétszáz éves épületén a régi palóc építészeti stílusjegyek szinte mindegyike megtalálható. A benne berendezett kiállítás a mindennapi élet kellékeit mutatja be a látogatónak.
Parád Budapesttől 120 km-re van. Közúton Gyöngyösig az M3-as autópályán, majd a 24-es főúton érhető el. Sűrű az autóbusz-közlekedés a mátrai üdülőhely felé. Közvetlen autóbuszjáratok vannak Budapestről, Gyöngyösről, Bükkszékről, Ózdról, Egerből, Jászberényből és Salgótarjánból. Vasúton Parád nem közelíthető meg. A kisterenye-kálkápolnai vasúti szárnyvonal Recsk-Parádfürdő állomásáról autóbuszjáratok mennek Parádra.
Asztalos Johák művei szerdától vasárnapig 9-15 óráig tekinthetők meg. Be lehet jelentkezni a 06 (30) 538-5455 mobilszámon. Belépődíj: 200 forint, a nyugdíjas- és diákkedvezmény ötvenszázalékos.
