Krúdy Nyíregyházája
Akkor, amikor még Blaha Lujza, Krúdy Gyula sétált a sóstói erdő árnyas fái alatt, vagy a Sóstói-, a Bujtosi-tó partján; amikor a legjobb helyeken még Benczi, a cigányprímás húzta a talpalávalót. Köze lehet ehhez Krúdynak, aki annyit és annyira érzékletesen írt arról az időről, hogy a város aranykorának tekintjük. És persze ő volt az, akinek köszönhetően Nyíregyháza neve bevonult a világirodalomba. Szellemét és nevét számos emlék és intézmény őrzi a városban. Utcát neveztek el róla rögtön három évvel a halála után. Ugyan nem áll már a ház, ahol világra jött, miután Krúdy nagyszülei - akiknek fiától megesett - elzavarták a háztól anyját, az akkor 15 éves cselédlányt. A telken lévő mai épületen, a jelenlegi Szent István, az akkori Kállói utcán emléktábla jelzi: az író itt született. A szülői harag nem sokáig tartott, így rövidesen visszaköltözhetett a család az utcán néhány telekkel előrébb épült nagy Krúdy-házba, amely a Magyar Rádió mai nyíregyházi stúdiójának helyén állt. Erre is emléktábla figyelmezteti az arra járót.
Még mindig ugyanebben az utcában sétálunk, de most már a városközpont felé, hogy elidőzzünk kicsit a Kossuth gimnáziumnál, ahol Krúdy érettségizett: 1891 és 1895 között volt az iskola eredményekben nem túlságosan jeleskedő - mert hiába volt okos, tanulni nem szeretett - diákja. Annak köszönheti az érettségi bizonyítványát, hogy amikor a vizsga előtt Debrecenbe szökött újságírónak, apja és kedvenc tanára, Porubszky Pál utánament és hazahozta. Az evangélikus gimnáziumban ma is őrzik annak az osztálynaplónak a másolatát, amelyen egyik félévi bizonyítványának jegyei olvashatók.
A fiatal Krúdy szívesen sétált a Bujtos- vagy ahogyan ő nevezte, Bujdos-liget mocsaras, nádas tavai között. Valamikor agyagbányák voltak itt, a közeli, Barzó-féle téglagyárba innen hordták az agyagot. Így keletkeztek a tavak, volt köztük olyan, amelyikben a nyíregyháziak fürdőztek, s olyan is, amelyikben a lovakat fürösztötték. A városliget ma kisebb, mint hajdan, és egy korábbi, kellőképpen át nem gondolt döntés miatt a nagykörút éppen kettészeli, Ma újra kedves célpontja a kirándulóknak, akik szívesen pihennek, pecáznak itt.
Krúdyról elneveztek iskolát, utcát, könyvesboltot, a színház kamaratermét, mozit (ami éppen mostanában zár be) sőt az ő nevét őrzi a hajdani Krúdy Szálló, ma Krúdy Vigadó Sóstón. A szálló 1911-ben épült Pazár István tervei alapján, a minta Pollack Mihály és Feszl Frigyes Pesti Vigadója volt. Elegáns terasza Nyíregyháza úri közönségének kedvelt szórakozóhelye volt, itt mulatott át éjszakákat a későbbi névadó is. De szinte minden, a mai negyvenéveseknél idősebb korosztálynak fűződnek emlékei a Krúdy-teraszhoz, beleértve az első szerelmet is. Leírhatatlanul romantikus a környezet, a teraszról közvetlenül rálátni a csónakázótóra.
Egy időben kérdéses volt, megmarad-e a patinás épület, a 90-es években ugyanis privatizálták. A rendszerváltás hajnalán, a megyei vendéglátó vállalat felszámolása során az akkori Krúdy Szálló egy olyan befektető birtokába került, akinek csak a hitelfelvételhez kellett fedezetül az ország másik felében lévő ingatlanjaira. Hosszas alkudozás után szerezte meg a város, majd adta el egy olyan vállalkozónak, aki az eredeti tervek alapján, gyönyörűen felújította. Szállodai szobák itt már nincsenek, hatalmas termei, kisebb helyiségei tökéletesen alkalmasak bálok, konferenciák, nagyrendezvények befogadására.
Krúdy kedvenc regényalakja, Szindbád neve is feltűnik a városban: a szálloda, mely egyben a kisvasút állomásépülete is, éppen a vigadóval átellenben épült. A másik "intézmény" már kevésbé elegáns: konkrétan egy sörözőről van szó a vasútállomás közelében.
Érdemes időt szakítani egy városházi látogatásra is. A hivatal dísztermét, mely szintén Krúdy nevét viseli, nemrég újították fel, mellette pedig emlékszobát nyitottak az író tiszteletére.
A város legnépszerűbb bohémja és Sóstó ihlette a nyíregyházi festőművészt, Kerekes Eleket, amikor Krúdy-sorozatát festeni kezdte. A sorozat évről évre újabb darabokkal bővül, a képekből rendszeresen nyílik tárlat, legutóbb a Galéria 1-3.-ban, a Szarvas utca 1-3. szám alatt. S ha már visszatértünk a belvárosba, fejezzük be a sétát a Bessenyei téren, a színház előtt álló Krúdy-szobornál. Az író egy konflisban ül, mintha éppen megérkezne a városba. (Az alkotás szépséghibája, hogy pontos mása már Siófokon is megtalálható.) Végül egy éve indult útjára A Vörös Postakocsi címmel a Nyíregyházi Főiskola és a város negyedévente megjelenő művészeti, tudományos és közéleti folyóirata.
Nagy adóssága még Krúdyval szemben Nyíregyházának, hogy nincs étterem, ahol folyamatosan az ő kedvenceit, vagy a receptjei alapján készült étkeket szolgálnák fel. Kezdetnek biztató, hogy az évforduló alkalmából idén októberben néhány napig több étteremben is tálaltak Krúdy-menüt.
