Saigon - a háborús pusztítás képei

A második világháború után Vietnam volt az amerikai hadsereg legnagyobb fiaskója: 55 ezer katonát veszítettek el a világ túlsó végén. Vietnami oldalon az áldozatok száma ötmillió, ebből hárommillió a halott. A vietnamiak manapság profitálnak a katasztrófából. Turisták ezrei keresik fel naponta az egykori demilitarizált övezetet Észak- és Dél-Vietnam között, a Vietkong által használt Ku-Csi-alagutakat, a Ho Si Minh-ösvényt, a lebombázott műemlékeket Huéban vagy Mi Szon romvárosában. És az egyik legfontosabb helyszínt, a Háborús Maradványok Múzeumát is.

A múzeum szervezői berendeztek egy szekciót, amely arról a 134, a háborúban meghalt külföldi fotósról és haditudósítóról szól, akik megpróbálták tájékoztatni a nyugati és a távol-keleti közvéleményt a háborús és időjárási tekintetben egyformán forró helyről. A legismertebb közülük a magyar születésű Robert Capa, de az amerikaiakon kívül rengeteg francia és japán zsurnaliszta is áldozatául esett az öldöklésnek.

Az objektivitás kedvéért amerikai fotósok képei mutatják be például a szégyenletes my lai mészárlást, amikor a Vietkong bázisának tartott Szon Mai körzetet 1968 márciusában megtámadta a Barker-különítmény. Másfél száz civilt legéppuskázták, házaikat fölgyújtották, majd parancsba adták a hallgatást. A bűnösök nem menekülhetnek, a múzeumban mind az amerikaiak, mint az együttműködő vietnamiak portréja megtalálható névvel és rövid ismertetővel.

Aki a borzongás kedvéért keresi fel a kiállítást, megkapja az utolsó sokkadagját is: az Agent Orange, a DDT, a napalm áldozatainak képét, a vegyszerek következtében született nyomorékok fotóit, formalinba áztatott nyomorék csecsemőket. Arra pedig kiváló a múzeum, hogy az Apokalipszis most, a Szarvasvadász, a Szakasz, a Született július 4-én és hasonló filmek után megismerjük a másik oldalt is. Ezért térnek vissza a háború amerikai és vietnami veteránjai, és az őket követő generációk: az előbbiek megnyugvásért, az utóbbiak a hírből ismert családi legendáriumért.

Top cikkek