Ják most is zarándokokat fogad
A Sorok-patak menti, 2500 lelkes település központjában lévő dombra épült - emiatt 15 kilométerről is látható - európai hírű műemlék valósággal hívogat a körülnézésre, a bensőséges ismerkedésre. Előbb azonban óvatosan körüljárja az ember a hatalmas templomot, aztán lép csak be az épületbe, hogy 800 évet visszapörgessen az idő kerekén. Az apátságot és a templomot a környék gazdag földbirtokosa, a Ják nemzetségbeli Nagy Márton alapította 1214 táján. Felszentelése csak 42 év múltán történt meg. Ennek oka a tatárjárás volt. A nemzetségalapító Wasserburgi Wencellin bajor lovag volt, aki Szent István feleségének, Gizella királynénak kíséretében érkezett Magyarországra.
A monumentális építmény a történelem során többször megrongálódott, felgyújtották, villám csapott belé. Helyreállítása a XX. század fordulóján Schulek Frigyes tervei alapján történt. A templom kettős tornyú. A homlokzat tengelyében háromszög alakban lezárt kapu díszlik, mely külön építményként is monumentális lenne. Sokan a bécsi Szent István-székesegyház kapuzatához hasonlítják. Felette ikerablakok. A kapu háromrészes: félkörívekkel lezárt, rézsűs, oszlopbélletes, felső része csúcsíves, mely átvezet a szobrokkal díszített, kiugró részre. Az építményt két oroszlán védi.
A szemlélőnek először a lépcsőszerűen emelkedő oszlopokkal elválasztott fülkékben lévő Krisztus és a tíz apostol szobra tűnik fel. Olyanok, mintha szabadon álló szobrok lennének. A tizenegyedik és a tizenkettedik apostol a két torony fülkéjébe került. A kapu körüli szobrok nem eredetiek, azokat a Savaria Múzeumban őrzik, helyettük másolatok vigyázzák az apátság kapuját s a belépőt.
A tágas belső tér fő szentélyében lévő faliképen Szent György a sárkánnyal viaskodik. A toronyalj két falát és a négy boltcikkelyt - 1240 körüli - freskótöredékek díszítik. A művészettörténészek úgy vélik: az alakok közt ott van az alapító Jáki Nagy Márton is.
A napfényre lépve a kerek alaprajzú Szent Jakab-kápolnához érkezünk. Elhelyezése szokatlan, mivel közvetlenül a Szent György-templom mellett áll. A magyarázat: a középkori szerzeteseknek oda kellett telepíteniük a kápolnát. Ők ugyanis nem keresztelhettek, nem temethettek, mert ahhoz csak a plébánosnak volt joga. Egyébként a templom része volt a zarándokútnak, mely Kőszegtől Spanyolországig tartott.
A Szent Jakab-főoltár 1770 táján készült, a Jó pásztor-szobor vélhetően a templom szószékéről került a kápolnába, miként a Mária- és a Szent kereszt-oltár is. Érdekesség, hogy a főkaputól délre falba rejtett csigalépcső vezet az egykori kegyúri karzatra. Ez ma az orgona helye. A csigalépcső utolsó előtti foka felett római kő van befalazva: Septimus Severius római császár (193-211) egy családtagjának a sírköve. (A történetírók szerint a császár még hadvezérként 191-ben a pannóniai légiók parancsnoka volt.)
Tehát Ják ősidők óta lakott hely lehetett. Határában vaskori sírhalom van, de a bronzkorból is vannak ott emlékek. Az úgynevezett Kő-dűlőben római temetkezési hely volt.
A templom mellett az Apáti- házak találhatók, melyek közül egyik helytörténeti múzeum, másik kőtár. Melléjük nemrégiben közösségi házat emelt az egyház - hamarosan elkészül az ifjúsági zarándokszállás is -, az udvaron pedig az alapító Jáki Nagy Márton szobra áll.
Info
Dr. Rátkai László plébános,
9798 Ják, Szabad Nép u. 27.
T.: 36 ( 30) 243-8894,
36 (94) 356-014, vagy 36 (94) 356-214.
Polgármesteri hivatal:
9798 Ják, Kossuth Lajos u. 14.
Telefon: 36 (94) 356-011,
fax: 36 (94) 356-229.
internet: www.jak.hu.
Email: jak@savaria.hu
Turistaház: Szabadság tér 8.
T.: 30 (94) 321-436.
