Komáromi bakák komiszkenyere
Amióta híre ment, hogy felújítottuk a belváros tereit, sétálóutcáit, Európa udvarunk pedig nem csupán hangulatos épületeivel (és magyar királyokat ábrázoló szobraival), de remek kávézókkal, pubokkal várja a hozzánk látogatókat. Még az Öregvár épületegyüttesének a renoválásához is hozzáláttunk, ugrásszerűen meg is nőtt a hozzánk látogató turisták száma. Újabban már a csehek is felfedezték Révkomáromot - mondja büszkén kísérőnk, miközben a Duna bal parti erődítményrendszerét járva a Lipót-kapun haladunk keresztül. A kapu méltán viseli I. Lipót nevét, hisz az ő uralkodása idején, a XVII. században az úgynevezett Óvárat az Újvárral bővítették, és így az erődítmény ellenállt az oszmán birodalom nyomásának. Sem csellel, sem harccal nem tudták azt elfoglalni a törökök.
A Csallóköz délkeleti csücskében, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál fekvő Komárom egyébként a Kárpát-medence egyik legrégibbi települése. A régészeti leletek tanúsága szerint területét a korai bronzkortól folyamatosan lakták. Megtelepedtek itt a kelták, majd az I-IV. században a közelben a Duna jobb partján a rómaiak. Brigetio névvel jelentős légiós tábort és várost létesítettek, az ellenkező északi parton pedig Brigetio megerősített hídfőjét, Celemantiát. Komárom területe ugyanis mindig is tetszett azoknak, akik a dunai vízi utat akarták ellenőrzés alá vonni. Lehettek azok avarok, honfoglaló magyarok, a császár katonái vagy az ideiglenesen majd fél évszázadon át itt állomásozott szovjet csapatok.
I. Ferenc császár például az egész udvartartásával együtt Komáromban talált menedékre, amikor Napóleon Bécset elfoglalta. A menedékből pedig akkora erősséget akart építeni, amely 200 ezer katonát képes elszállásolni. A vár történetéről sok minden megtudható a kiállítóteremmé alakított lőporraktárban, amit két éve uniós forrásból alakítottak át múzeummá. Téli időszakban idén először ez is látogatható. Igaz, csak kétóránként és idegenvezetéssel, a belépő viszont csak pár száz forint.
Ahogy a túloldali vár, úgy a Duna innenső oldalán a Monostori erőd is lenyűgöző látvány. Csak az udvara 18 hektár! Klaszszicista stílusú épületegyüttese száz éven át magyar katonagenerációk nevelőhelye volt, majd a vasfüggöny mögött ez lett a szovjetek egyik legnagyobb titkos fegyverraktára. Bár erre már csak a tájékoztató táblák, a kivonuláskor okozott rongálás, a cirill betűs graffitik és a hatástalanított lövegek emlékeztetnek a kaszárnya udvarán.
A Monostori erődben népszerű a 2000 négyzetméteres erődpékség, az ország legnagyobb kenyérmúzeuma. Itt akár azt is megtudhatjuk, hogy mekkora volt a komiszkenyér-porció háborúban és békeidőben, és mennyi hús járt emellé. Sőt még azt is, hogy gofrit is sütöttek eleink, már több mint száz évvel ezelőtt.
A révkomáromi Öregvár és a vele összeépült Újvár ma önkormányzati tulajdon. A szlovák államtól vásárolták meg, azt tervezve, hogy az lesz majd az új egyetemváros. A Sellye János Egyetemet azonban olcsóbb volt a vár bejáratának szomszédságában lévő épületben elhelyezni. Kollégiumok, turistaszállások viszont még lehetnek az erődben. Egymilliárd korona kellene csak ehhez, most a pályázati lehetőségeket keresik. Az innenső oldalt működtető Monostori Erőd Kht. is folyamatosan bővíti a hadtörténeti parkját. Itt is pályáznak az épületek felújítására és a túloldallal együtt közösen a világörökségi címre.
Aki erre jár, ne hagyja ki a komáromi gyógyfürdőt! Uszodája, meleg vizes medencéi, szaunái és masszázsai sokáig éreztetik jótékony hatásukat. Ráadásul a környezetében a szállodák mellett igényes és olcsó magánszállások sora található. A Jókai Színház, a túlparti sétálóutcák és parkok emlékezetessé teszik a csallóközi barangolást. A Duna két partján, a szlovák és a magyar oldali város mára újra összenőtt. Hogy mennyire így van ez, arra a www.komarom.hu és a www.komarno.sk webcímen is elérhető közös honlap a legjobb bizonyság.
