Szent László pénze Erdély kapujában
Kós Károly művészetének bölcsője mára Erdély falusi turizmusának egyik központja. Innen származik a kalotaszegi varrottas, ami a századfordulón olyan nagy népszerűségnek örvendett, hogy még Erzsébet királyné is vásárolt belőle, hosszú időre mintát adva ezzel a nagyvárosi, nagypolgári otthonoknak.
Faluról falura járva a tájházakban, és sok híres, az 1500-as években reformátussá lett templomokban is megtaláljuk ezeket a kincseket. A faragott szószéket, a padozatot a falusi asszonyok hagyományosan ma is maguk díszítik egyforma színű varrottasokkal, melyekkel egy-egy elhunytnak állítanak emléket. A templomok közül az egyik legszebbet Magyarvalkón találjuk. A dombtetőn álló, kettős földfallal körülvett templom érdekessége a jellegzetes kalotaszegi szögletes fazsindelyes tornyokon kívül, hogy még láthatóak a belső fal tornácos fedelű tornyos bástyái. A fallal körülzárt kertben a kopjafák között ott vannak a Rákóczi-szabadságharcban elesett katonák fejfái is.
A magyargyerőmonostori Madárlány-templom nemcsak az egyik legérdekesebb, de a legrégebbi is a környéken, már 1332-ben tettek róla említést a krónikák, Monostor néven. A valamikor kéttornyú templom csonka tornyának külső oldalán egy napóra látható, mellette szoborfülkékben Szent Mihály, két oroszlán és egy madártestű lány domborműve, aki két kígyót szoptat. A pogány jelképekhez számtalan monda kapcsolódik, de jelentésüket máig homály fedi, mint ahogy a magyarvalkói templom cintermében kirajzolódó turbános, szakállas férfi portréjának eredetét is.
Az Erdély védőszentjeként is tisztelt Szent László legendáinak egyike is innen, Nyugat-Erdélyből származik. A király imájával kavicsokká változtatta a kunok által megvesztegetésből elszórt aranyat, hogy katonái ne álljanak meg, és tovább üldözzék az ellenséget. A legenda a kavicsos tájra utal, a többnapos kirándulásoknak helyszínt adó hegyes-dombos tájban bárhol megtaláljuk Szent László pénzérméit.
A Sebes-Körös és Kalota folyók határolta Felszeg tájegység 600-800 méter magasan fekszik a tengerszint felett. A tájegység központja Kalotaszentkirály. Télen és nyáron egyaránt megmászható a közeli Hármas-kőszikla hegygerinc, innen érhető el Jósikafalva felé a Bélesi gyűjtőtó is, ami a hegyek között 18 km hosszan terül el. Székelyjón keresztül eljuthatunk a Havasrekettyei-vízeséshez, ahol a kétlépcsős sziklafalon az összefüggő vízfüggöny mintegy 24 m magasból hullik alá. Itt telente jégmászó versenyeket tartanak. Egynapos csillagtúrákra a Tordai hasadék vagy a Verespatak is célba vehető.
További információk és szálláshelyek a www.erdelyturizmus.hu oldalon találhatók. Kalotaszentkirály-Zentelke faluban szervezetten is foglalkoznak vendéglátással, nagyobb turistacsoportokat is elszállásolnak, fejenként és éjszakánként 1500-2000 forintért. Kalotaszeg Felszeg tájegysége Nagyvárad felől Kolozsvár irányába leggyorsabban Bánffyhunyadon keresztül érhető el. A Királyhágó tetején, illetve Fekete-tó (Negreni) mentén, a hagyományosan ősszel megrendezett vásár miatt több étterem található egymás mellett, hosszabb nyitva tartással télen is.
