Síséták a mátrai őszben
Keresztesi Koppány egyelőre az egyetlen képzett és vizsgázott Nordic Walking-oktató a Mátrában. A gyöngyösi Tourinform-iroda munkatársa többnyire kalandtúrákat szervez, de könnyebb-nehezebb sísétákra télben-nyárban egyaránt szívesen kalauzolja a turistákat a mátrai szállodákból. A Nordic Walkingról tudni kell, hogy az átlagos erdőjárókhoz képest - akik egy fokosra, vagy újabban teleszkópos botra támaszkodva gyalogolnak - itt két speciális botot használnak, s diagonális lépéseivel olyan speciális maga a mozgás, amely azon túl, hogy javítja a keringési rendszert, a felsőtest 90 százalékát is átmozgatja, miközben a lábról a terhelés 30 százalékát leveszi - felértékelve ezzel túránk élettani hatását.
Aki érzékeny és vevő a reklámokra, az ma már Magyarországon is találhat magának a Nordic Walking-botot, -cipőt, -övtáskát és mindenféle kiegészítőt, amivel felszerelkezhet egy túrára. Igaz, kétségtelen, egy-egy hosszabb sétán tízezerszer is emeljük, lendítjük és támasztjuk a kart, így az sem lényegtelen, hogy milyen súlyt tartunk kézben, s az sem, hogy milyen a bot rezgése, s mindjárt ott vagyunk, mint a sízésnél, ahol a karbonszálas, az űrtechnikából nyert anyagokkal találkozunk. Még a bot markolata is speciális, a kesztyű pedig önálló, szinte a bot tartozékává lett.
Aki szívesen próbálná a túrázásait ily módon folytatni, annak először is valamelyik szaküzletben vásárlást ajánlhatjuk. Vagy legalább azt, hogy konzultáljon szakemberrel, illetve vegyen részt egy Nordic Walking-túrán. Mert azon túl, hogy általában a testmagasság 68 százaléka kell legyen a megfelelő méretű bot hossza, kortól, nemtől, edzettségtől, s pláne a kar hosszától függően ezt a mutatót a legjobb egyénre szabni. Kezdetben persze az is megteszi, ha valaki az állítható teleszkópos botján próbálja a megfelelő magasságot megtalálni.
A Nordic Walkingnak ugyan ma még csak kevesen hódolnak Magyarországon (főleg a fővárosban, valamint a Dunántúl egyes részein, s a Bükkben, illetve a Mátrában), az európai trendet alapul véve azonban valószínű, hogy néhány év múlva a sítúrázók száma nálunk is a sízőkéhez fog közelíteni. A népszerűség oka alapvetően abban keresendő, hogy ehhez a sífutómozgáshoz még hóra sincs feltétlenül szükség. A turistáknak elég a szép táj, s egy nagyjából rendben tartott ösvény. Ezzel együtt egy civil szervezet, a Mátra Jövője Turisztikai Egyesület most Nordic Walking-utakat épít ki a Mátrában. Táblákkal jelzik a túrautakat, a pihenőknél pedig pulzusmérő helyek fogadnak, s ahol tájékoztatnak arról is, hogy az adott pulzusszám mit is jelent az edzettségi állapotunk tekintetében. És persze arról is tájékoztatnak, hová érdemes elgyalogolni, merre, mit is érdemes megnézni gyalog. Olyan helyeket is ajánlva, ami az autóból kevésbé látszik.
Keresztesi Koppány oktatóként mindenesetre - miként más mozgásnál - a Nordic Walkingnál is a rendszerességet ajánlja. Vagyis azt, hogy legalább hetente kétszer keljünk fel a fotelből, s vegyük hónunk alá a botot. Aki így tesz, joggal bízhat egy kis alakformálásban, de abban is, hogy tüdejének, szívének a teljesítőképessége javul. Ennek bizonyítéka, hogy ma már vannak országok, ahol a Nordic Walking-hétvégéken való részvétel finanszírozásába a társadalombiztosító is beszáll. Amíg ez nálunk nem válik programmá, addig maradnak a saját vagy a saját költségen szervezett csoportos túrák, s az, hogy mindeközben szép tájakat is bejárhatunk, akár a Mátrában is.
Info
Internet: www.matrainfo.hu,
www.matraikalandok.hu
