Leuven: tudás és sör
Hiába a 90 ezer lakos (ebből a hozzánőtt és 1977-ben hivatalosan hozzácsatolt települések lakosszáma 60 ezer), Leuven (franciául Louvain) őrzi kisvárosi hangulatát. Igazából jóval jelentősebb volt a XIV. század táján, amikor Brabant kereskedelmi központjává vált, s posztóipara révén Európa-hírű lett. Hírnevét csak fokozta az 1425-ben alapított, máig működő, híres katolikus egyetem, mely Németalföld legkorábbi alapítású felsőoktatási intézménye. Sok kiváló tudós tanult és tanított itt, köztük szép számban magyarok is, különösen sokan az 1956-os forradalom után. Napjaikban 30 ezer hallgatója van, úgyhogy a szeptember végétől júniusig tartó tanév ideje alatt szinte csak fiatalt lehet látni az utcákon. Az iskolavárosi jelleget mutatja a városközpontban álló nevezetes szobor, a Fonske (Fons Sapientiae - a bölcsesség kútja), melyet a brüsszeli Manneken Pishez hasonlóan időként az alkalomnak megfelelően különféle ruhákba öltöztetnek. A főtéren áll a XV. századi gótikus Városháza, mely a maga nemében az egyik legszebb kontinensünkön.
Hollandia és Belgium több más városához hasonlóan Leuvenben is láthatunk igen szép beginaházakat és az általuk körülvett udvart (összefoglaló néven beginázs). A katolikus egyházhoz tartozó beginaközösségeket a XII. században alapították. Nők számára létesült világi szerzetesrend volt, melynek tagjai nem zárkóztak el a külvilágtól, nem mondtak le a házasságról sem. E házakban laktak, itt voltak közösségi épületeik, sörfőzdéik. A rend a XX. század elején feloszlott. A házakat szépen restaurálták (az UNESCO-világörökség részei), némelyiket ma is lakják (főként az egyetemi oktatók), a többi múzeum, ahol sok érdekességet megtudhatunk a rend keletkezéséről, mindennapi életéről.
Említésre érdemes, hogy a XIII. században Leuvenben kezdték gyártani a megszámlálhatatlan belga sörmárkák talán leghíresebbikét, a Stella Artois-t is. Leuven ma a világ egyik legnagyobb sörgyártó vállalatának, az InBevnek a székhelye, mely egyébként látogatható is. Ahol pedig ennyi diák és ennyi sör van, ott - katolikus egyetem ide vagy oda - nagy az élet. A városban rengeteg a kocsma, az étterem, a bár, különösen a régi piactér környékén.
Leuvennek több magyar vonatkozása is van. Az egyetem könyvtárában (melynek állománya és épülete mindkét világháború során súlyosan károsodott) őrzik a híres leuveni kódexet, melynek érdekessége, hogy nem itteni eredetű, és készítésének ideje is bizonytalan (kb. a XIII. században íródott). 1922-ben került a német jóvátételi bizottság adományaként az egyetemi könyvtárba. A kódex tartalmazta legkorábbi magyar verses nyelvemlékünket, az Ómagyar Mária-siralmat, melynek lapjai 1982-ben kerültek magyar tulajdonba, az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményébe.
Leuven tehát nagyon közel fekszik Brüsszelhez (a főpályaudvarról 25 perc), de még a távolabbi belga nagyvárosokból is másfél órán belül elérhető vonattal. A történelmi városmag gyalog könnyűszerrel bejárható. Aki kijjebb is akar kalandozni, bérelhet kerékpárt. 30 euró körüli összegért kaphatunk szobát reggelivel, a legolcsóbb hotelárak 50 eurónál kezdődnek. Legalább egy napot feltétlenül megér.
