Különös házasságok a Cserhátban
Praznovszky Mihály irodalomtörténész javaslatát megfogadva Horpácsról vágok neki az útnak, amely Mikszáth, Krúdy, Madách, Balassi nyomába szegődve kacsáztat a mai országhatárt jelentő Ipolyon át hol az egykor Mikszáthfalvának is nevezett Szklabonyára, hol pedig Gács tetszetős várkastélyába. Sőt akár tovább is, akár Zólyom várába, vagy visszavisz a szelíd dombokkal és kanyargós utakkal teli Cserhátba. A farzsebbe még a Nógrád Megyei Természetjáró Szövetség igazolófüzetét is beteszem, hisz az irodalmi túra végén egy kitűző lehet a jutalmam - csak valami módon, múzeumi pecséttel, esetleg a helyi üzletben vásárolt csoki blokkjával igazolnom kell, hogy autóval, motorral, kerékpárral, gyalog vagy kisvonattal valóban bejártam ezt a vidéket.
A kiinduló állomáson, a horpácsi funduson, egy kisebb palóc panteonban van miért időzni. Hisz Mikszáth az írói jubileumán, a Magyar Tudományos Akadémiától kapott pénzen vásárolta meg boldog pipázásainak utolsó éveire ezt a birtokot. A kúriában berendezett kiállítás anyaga pedig számos érdekes életrajzi adattal, kézirattal és korabeli dokumentummal szolgál. Itt avatták fel a napokban ifjabb Szabó István Szontágh Pált ábrázoló szobrát is. Az MTA tagja volt ő, aki a '48-as szabadságharc alatt két évet vasba verve töltött, majd jogtudósként a Parlamentbe innen járt, miközben ötven éven át a falu ügyes-bajos dolgaival is foglalatoskodott. A kertben egyébként leülhetünk Mikszáth szobra mellé, láthatjuk Ilonkája portréját és Nagy Ivánét is, aki a Palóc Múzeum, s ezzel a nógrádi múzeumi szervezet megalapítója is volt.
Irodalmi barangolásaink során a regények helyszíneire is érdemes ellátogatni. Például az Ipoly jobb partján az aprócska Szécsénykovácsiba, ahonnan a Krúdyak származnak, s ahol Mikszáth kisregénye, a Krúdy Kálmán csínytevései is játszódik. De ha már "átléptük" a folyót, pár kilométerrel odébb Kékkő vára csalogat. A Balassák fészke nemcsak szép látvány - ilyenkor ősszel különösen -, de sokszor megfordult itt Mikszáth, akinek több története is erre játszódik. Északabbra pedig Gács várkastélya lehet úti cél. A Forgáchok birtokát épp most alakítják szállodává, az impozáns épület most még csak látványt, ám hamarosan pihenést is kínál. Ha pedig nem sietős az utunk, akkor időzzünk egy kicsit a felújított szklabonyai Mikszáth-múzeumban, illetve Alsósztregován, ahol Palócföld másik nagy alakja, Az ember tragédiája szerzője, Madách Imre született. Az ő életútján a losonci Vigadótól (ahol feleségét és egyben nagy drámájának múzsáját, Fráter Erzsébetet táncba vitték) a csesztvei kúriáig sokfelé barangolhatunk. Útba esik mindeközben Szécsény is, ahol a Noszty fiú esete játszódik, s ahol egyebek közt az Ady-elődként jegyzett Komjáthy Jenő vagy a tragikus sorsú költőnő, Ferenczi Teréz meglátta a napvilágot.
A Palócföldön túrázók Fülek és Salgó várfokáról tekinthetnek körbe, miként annak idején Petőfi vagy Mikszáth regéit kutatva Ajnácskőre kapaszkodhatnak fel. Ki-ki maga keresheti ezen a vidéken a magyar irodalom egészét. Emlékszobájával például joggal és szívesen büszkélkedik Mohora is Mikszáth Kálmánnal: a "nagy palóc" ugyanis itt, a Mauks-házban kétszer is járt lánykérőben. Először 1873. július 13-án vette feleségül a balassagyarmati szolgabíró, Mauks Mátyás leányát, Ilonát. Ám úgy tűnik, hogy a 13-as szám a fiatal párnak nem hozott szerencsét. A "pettyes nyakkendős újságíró" - ahogy apósa nevezte - fizetése ugyanis olyannyira kevés volt, hogy a feleségét nem tudta eltartani. De hogy a nélkülözéstől megóvja, kitalálta azt, hogy megcsalta, s hogy szégyenbe ne hozza Ilonkáját, hazavitte a szülőkhöz. Ám amikor sikeres író lett, Mikszáth újra beállított a Mauks-házba, s a pár 1883. január elsején újból kimondta a boldogító igent. Ilona- és Kálmán-napon ezért tartanak ma Mohorán, Horpácson és Szklabonyán is találkozókat az irodalombarátok. A családtörténetet őrző horpácsi házat s Mikszáth különös házasságairól az itteni templomban az anyakönyvi bejegyzéseket látva azonnal tudhatjuk, hogy Palócföld különleges vidékén járunk.
