A nyugalom szigete, a skanzen
Ez egy olyan falu, amelynek minden épületét máshonnan költöztették ide. A tervei már 1964-ben elkészültek, az első kapavágásig azonban 1970-ig várni kellett. Jövőre viszont már harminc éve lesz annak, hogy az első öt, takarosan berendezett portával megnyitotta kapuit a Sóstói Múzeumfalu. A 7,5 hektáros területen ma nyolcvan építmény áll - ez ma hazánk legnagyobb regionális szabadtéri múzeuma.
Barabási az iskola, a kocsma és a szatócsbolt, kisdobronyi a templom, de tivadari a mellette álló harangtorony, és csarodai a paplak. A tűzoltószertár Fülpösdarócon szolgált a helyi önkéntesek védelmi eszközeinek tárolására, viszont vállaji a hentesbolt, amelybe idén egy muzeális értékű nyomdagépet költöztettek, így funkciót váltott. Van még műhelysor kováccsal, kékfestővel, borbéllyal, a falu végén cigányputrik, odébb pedig temető.
A Szatmár, Bereg, Rétköz és a Nyírség különböző településein - Tiszabecs, Kisnamény, Nagyhódos, Garbolc, Beszterec, Paszab, Tarpa, Anarcs, Pócspetri vagy Kállósemjén - épült, generációkat kiszolgált lakóházak békességben megférnek itt egymás mellett. A XIX. század végi szegény- és középparaszti, valamint kisnemesi portákat, gazdasági épületeket úgy rendezték be, hogy bútoraik, használati és dísztárgyaik hiteles képet nyújtsanak a parasztság egykori életformájáról. Egy-egy épületbe lépve az embernek sokszor támad olyan érzése, mintha csak a mezőre ment volna otthonról a gazda, de estére hazajön. Ez attól lehet, hogy a berendezést sokszor együtt költöztették át a házzal, vagy ha anélkül, akkor a környéken gyűjtöttek bútorokat, használati tárgyakat. A barabási iskolába például máshonnan hozták a padokat, mégis: amikor egy osztálytalálkozó alkalmával az összesereglett barabási öregdiákok beléptek a Sóstóra költöztetett, hajdani tantermükbe, lázasan keresni kezdték helyükön azokat a jeleket, neveket, monogramokat, amelyeket még kisiskolásként véstek bele a padjaikba. Meglepődtek, amikor kiderült: ezek nem az övéik, egy közeli falu elemi iskolájából kerültek ide. Mások emlékét őrzik a faragások is.
A sóstói nem papucsos és nem vitrines múzeum. Vicces is lenne döngölt földpadlón mezítláb járni. Itt szinte mindent kézbe lehet venni, ki lehet próbálni, mert minden működik. A szárazmalom, a kocsma, a szatócsbolt és a műhelyek is.
Igazi élet húsvéttól késő őszig van a faluban. Legjobb szerdára időzíteni a látogatást, mert akkor Anci néni, akinek neve már fogalom a faluban, hagyományos ételekből tart kóstolót - minden szerdán mást készít: kemencében sült kenyérlángost kapros tejföllel, dübbencset szilvalekvárral, túrós bélest, darázsfészket; sztrapacskát, lapcsánkát - hadd ne soroljam tovább. De akinek ez sem elég, maga is bérelhet eszközöket, és helyben süthet, főzhet. Idén még egy kiemelkedő rendezvény lesz itt: november 8-án tartják a Márton-napi vigasságot. Addigra kiforr az új bor is, ami remekül passzol majd a libából készült ételekhez.
Info
Nyitva tartás: nyáron 9-18, szeptembertől hétfő kivételével mindennap 9-17 óráig (november 1-jétől már csak sétálójeggyel).
Belépő: Felnőtt: 600 forint Diák/nyugdíjas: 300 forint, nagycsaládos (2 felnőtt, 2-3 vagy több gyerek) 1500 forint 6 éven aluliaknak, 70-en felülieknek, pedagógusoknak, közgyűjteményi dolgozóknak, fogyatékkal élőknek ingyenes.
Honlap: www.muzeumfalu.hu
