Erőd a Néván
Bár a pétervári idegenforgalom korifeusai a nyári időszakra, a híres fehér éjszakákra várják a legtöbb látogatót, nem árt tudni, hogy a Néva-parti metropolis egész évre nagy számban kínál turistavonzó nevezetességeket az Ermitázstól az Orosz Múzeumig és a Nyevszkij proszpekt palotáitól az Izsák-székesegyházig. A Péter-Pál-erőd kissé kiesik az említett objektumok köréből, miután a Néva túlsó, északi partján épült. Ez azonban nem akadály: az érdeklődő a metróhálózat Gorkovszkaja állomásán kiszállva a felszínen egy-kettőre elérheti az erődítmény keleti kapuját. A falak határolta térségben vagy éppen magukon a falakon sétálva sorra szemügyre lehet venni a látnivalókat, vagy átnézve a folyó acélszürke hullámai fölött, innen is megcsodálni az egykori Téli Palotát is magába foglaló Ermitázs épületegyüttesét.
Apropó, Téli Palota: a Péter-Pál-erőd csak egy alkalommal töltött be katonai funkciót, amelyre voltaképpen életre hívták, éspedig 1917-ben, midőn a bolsevikokhoz átpártolt őrsége innen lőtte a túlparton az ideiglenes kormány székhelyét - egyszerre a nem meszsze horgonyt vetett Auróra cirkálóval. Ágyúdörgés most is naponta hallatszik az erődből: a déli 12 órát egy itteni löveg elsütésével jelzik a lakosságnak.
Míg a falakon régi fegyverek sorakoznak, alattuk az egykori kazamaták vehetők szemügyre. Az erőd ugyanis a XVIII. század végétől politikai foglyok börtöneként szolgált, a dekabristáktól Makszim Gorkijig sokan megfordultak tömlöceiben. Ide helyezték egyébként az orosz pénzverdét is, amely mindmáig itt működik.
Az erőd közepén áll a Péter-Pál-székesegyház, amelynek 122 és fél méteres aranyszínű tornya tűként magasodik a sziget, de a városközpont fölé is. A katedrális Domenico Trezzini svájci származású mester tervei alapján épült, kívülről nem is emlékeztet a megszokott hagymakupolás pravoszláv templomokra. Belülről viszont annál inkább - a gazdag aranyozás, a sok ikon már megfelel az elvárásoknak. A látogatók többsége elsősorban a cári sírokat keresi. Nagy Pétertől kezdve ugyanis itt temették el az uralkodókat és családtagjaikat - az utolsót némi késéssel. II. Miklósról van szó, akit őrei 1918-ban, jekatyerinburgi fogsága idején családjának tagjaival együtt kivégeztek. Savval leöntött és elégetett holttesteiket 1991-ben találták meg, a tetemeket többek között a Romanov-dinasztiával rokonságban álló Fülöp edinburgh-i herceg DNS-mintájának segítségével azonosították. Haláluk után nyolcvan évvel, 1998. július 17-én őket is eltemették a Péter-Pál-székesegyház kápolnájában. A pravoszláv egyház 2000-ben boldoggá avatta az utolsó cári családot, amelyet most a bíróság is rehabilitált.
A Péter-Pál-erődbe a hét minden napján szabad a belépés, a székesegyházat és a múzeumot viszont csak 190 rubeles jegy megváltása fejében kereshetik fel az érdeklődők (1 RUR = 6,66 HUF).
A pétervári időjárással kapcsolatban nehéz jósolni. Szeptember vége felé 13 fok körül alakult a nappali hőmérséklet, ám éjszakai fagyok már előfordultak, október elejétől akár havazhat is. Téli pozitívum: olcsóbbak a szállások, és a múzeumokban sincs olyan tumultus, mint csúcsszezonban. Szentpétervár vonattal, hálókocsin is megközelíthető, de aki nem szereti a hosszú zakatolást, az a repülőgépet válassza. A repülő-jegy ára - oda-vissza - reptéri illetékkel együtt 75 ezer forintnál kezdődik. A turistavízum ára
35 euró. Aki nem rutinos Oroszország-látogató, annak ajánlatos erre a desztinációra szakosodott utazási irodát felkeresnie.
