Az olaj török bajnokai

A versenyzők elnevezése (pehlivan, azaz hősök) és az ünnepség kezdetén elvégzett szertartás (peshrev) perzsa eredetű.

A peshrev a közönség köszöntése és egyben a pehlivanok bemelegítéseként is szolgál: ennek során a versenyzők dobszó kíséretében akrobatikus pózokban mutatják be testi erejüket. A küzdelmet a salavatci nyitja meg, aki nevük, címeik és rangjuk felsorolásával bemutatja a birkózókat. 1975-ben az olajbirkózás időtartamát negyven percben állapították meg: ha ennyi idő alatt egyik pehlivan sem tudja kiharcolni a győzelmet, akkor hét percen keresztül pontokért küzdenek tovább. Ha még ekkor sincs győztes, akkor további hét percig folyik a birkózás, és az a versenyző győz, aki elsőként ér el pontot.

A versenyzők öltözéke is a tradíciókat követi: a bivalybőrből készült, szoros rövidnadrág neve kispet, és súlya akár a 13 kilogrammot is elérheti. Nem csupán a versenyzők felsőtestét olajozzák be teljesen, hanem a kispetet is. A hagyományos öltözéket táskában tartják, amelyet egy sikeresen lezárult küzdelem jeleként a birkózó a falra akaszt.

Az olívaolaj amellett hogy ősidők óta nélkülözhetetlen konyhai összetevőnek számít, a kellemetlen moszkitók ellen is hatékony védelmet nyújt. Anatólia lakói mindennap bekenték magukat olívaolajjal, hogy ne kínáljanak támadási felületet a rovaroknak. Mivel az olaj védelmet nyújtott, birkózás előtt sem mosták le. Így jött létre a küzdelem új formája: az olajbirkózás. (T. I. H.)