Izrael: őszi kóstoló
Méretes sorok kígyóznak a legnagyobb és leghíresebb tel-avivi Karmeli vagy a jeruzsálemi Mahane Jehuda piacon.
A külföldiek megtévesztésére kis táblácskákon feltüntetnek mindenféle árakat a gyümölcsök és a zöldségek mellett, de a helyiek tudják, hogy ez csak "irányár", vagyis a vevőtől függ, hogy milyen irányba módosul: ha nem figyel oda és az árus ügyesen eltakarja előle a mérleget akkor fölfelé, de ha jól alkuszik, akkor komoly mértékben lefelé.
A zsidó újév, majd a sátoros ünnepek táján főként a halaknál nagy a tipródás. Ugyanis ha azt szeretnénk, hogy a szeptember 30-án kezdődő 5769-ben is mellénk szegődjön a jószerencse, akkor az ünnepi lakomát rafináltan elkészített hallal kell megnyitni, annak is a fejével és semmiképpen sem a farkával. Azt a részt ilyenkor még a legspórolósabb izraeli háziasszony is kidobja. Miközben halat enni szinte muszáj, a tengeri herkentyűk, a rákok fogyasztását tiltja a zsidó vallás. Ha tehát ilyenre vágyunk, akkor kerüljük meszszire a kóser vendéglőket, viszont látogassuk meg a jaffai vagy az akkói arab éttermeket. A nemrégiben újjávarázsolt észak-tel-avivi kikötőben az ünnepek idején is lenyűgöző az étteremválaszték, este sokáig nyitva tartanak, s kiváló a kínálat kóser tejes, illetve húsos helyekben, de a tréfli rákocskák rajongóinak is bőven akad beülésre méltó hely.
Izrael őszi gasztronómiai kínálatából nem hiányozhat az édes-savanyú gránátalma, apró magokkal teli belseje az ünnepi asztalon a hagyomány szerint a gazdagságot jelenti, fogyasztása különösen aggasztó pénzügyi helyzet esetén javallott. A legszebb darabokat persze a piacon találjuk. Ott is érdemes a pirosan mosolygó drágábbat megvenni, mert a sápatag külső gyakran ízetlen, vagy egyenesen romlott belsőt takar. Jeruzsálem Óvárosában néhány sékelért augusztustól decemberig pohárba nyomják a gránátalma levét, ami nagyjából fedezi is napi vitaminszükségletünket, ha vagyonosak nem is, de legalább egészségesek leszünk.
Az őszi ünnepeken az édes új év végett kulcsszerephez jut a répa, a mazsola és a méz a sütés-főzésben. Az étkezéseket mézes piskótákkal illik lezárni, szeptember környékén ezek receptjei töltik meg Izrael női magazinjait. Mindenki valami különlegesre törekszik, úgyhogy a végén rengeteg hasonló süti hizlalja a helyi népességet. Az újévi ünnepi lakomákon felszedett kalóriák egy részét aztán a hosszú napon jom kippurkor leböjtölik a vallásos helyiek.
A Magyarországról elinduló turista készüljön fel rá, hogy az idén október 9-én csak az arab vendéglátóhelyeken lehet élelemhez jutni, ilyenkor Izraelben egyaránt bezárnak a kóser és a tréfli helyek, ezen az egy napon még a 24 órán és hét napon át nyitva tartó tel-avivi boltok redőnyét is lehúzzák. A szállodákban azért adnak ételt a megfáradt vándoroknak, de ekkor - legalábbis a vallásosabb Jeruzsálemben - súlyos modortalanságnak számít a szendvicsek nyílt utcán történő majszolása, ilyet látva az estétől másnap estig éhező-szomjazó-imádkozó izraeliek gyakran hangos szóval is megnyilvánul.
Jom kippur napján nem tanácsos kulináris élvezeteket hajszolni Izraelben, de az év maradék 364 napján érdemes kipróbálni a rengeteg útba eső étterem egyikét-másikát. Minden igényt kielégítő kínálat várja a turistákat pénztárcájuk függvényében a piac sarkán hét sékelért vesztegetett pitába töltött falafeltől egészen a Dél-Tel-Avivban megbúvó méregdrága luxusvendéglőkig.
Piacokon járva feltétlenül meg kell ismerkedni az ekkortájt érő friss datolyával, sárgán, ágacskájával együtt árulják, ahogy a fáról leszedték. Nyersen fogyasztva is rendkívül finom, s érdemes hazavinni egy-két üveggel a belőle készült datolyamézből, minden élelmiszer-áruházban megtalálható kiváló édesítőszer, s ráadásul minden ételt meglök egy kis extra zamattal.