Svájcban él ilyen alien

Ahogy ballagok fel a sötét lépcsőn, kellemetlen érzésem támad. Az emeleti terem sejtelmesen megvilágított, a falakon sokkoló fekete-piros árnyalatú képek. Valami gyanús körülöttem, a plafonra tekintek. A Nyolcadik utas, a halálból ismert lény alig fél méterrel fölöttem engem vizsgál, teljes életnagyságban. Végre sikerült leszámolni a magas hegyek-alpesi tó-sajt giccsszentháromsággal, legalábbis egy bő órára. A svájci Fribourg kanton fővárosában, Gruyereben meglepetés éri azt, aki nem tudja, mit keres.

A legtöbbeket mindenesetre pont a fent vázolt idill vonzza a Berntől ötven-egynéhány kilométerre lévő városkába. De vannak, akik zarándokolni jönnek Hans Ruedi Giger múzeumába.

Ha magát Gigert nem is, a munkáit mindenki ismeri. Ő rajzolta, festette, öntötte fémszoborrá az Alien-sorozat szörnyeit, 80-ban kapott is érte a legjobb vizuális effektek kategóriájában Oscart. De a Dűne korai látványterve is az ő nevéhez fűződik, csakúgy, mint az egyik batmobil dizájnja. A képei alapján zavaros nemi identitású és pszichikumú művész a mai napig Svájc egyik ikonja a zenei, képi, irodalmi "sötét oldal" rajongói körében.

A múzeummal szemben megcsodálható még az általa készített bútorokkal berendezett "Giger Bar", ami leginkább egy földönkívüli gyomrában, esetleg egy középkori gótikus-csontvázas helyiségben működtetett ivóra emlékeztet, ahol a méregdrágán mért sör mellett olyan fotelekben üldögélhetünk, mint maga Darth Vader. Ebbe a hangulatba csak az csúfít bele, ha kinézünk az ablakon: takaros svájci kisváros fogad a borzalmon kívül. A városról elnevezett tó az egyik legfiatalabb Svájcban. 1948-ban készült a rosseni gát, amely majd 10 négyzetkilométeres tavat duzzasztott a nyugodt Szarin folyón. A duzzasztással a parányi Ogoz-szigetre került egy középkori várdarab, és egy felújított kápolna. A tó körül számtalan apró kemping az alacsony költségvetésű turistáknak.

A Gruyere melletti Moléson hegy a környék turisztikai csúcspontja. Fölmehetünk rá gyalog, ösvényen, vagy időnként gyökerekbe kapaszkodva toronyiránt, de sokkal megnyugtatóbb a látvány a fogaskerekűből. A tíz éve elkészült pálya állítólag úgy lett kialakítva, hogy a legtöbbet mutassa a természetből, amelyet panorámaablakokból csodálhatunk egészen addig, amíg föl nem érünk vele a 2002 méter magas csúcson lévő étterembe. A hegy érdekessége, hogy egyszerre csodálhatjuk mind a Genfi-tó körüli laposabb lankákat, mind a Berni-Alpok és a Mount Blanc régió hófödte alpesi csúcsait.

Info

A fogaskerekű és a telekabin május 22. és november 2. között működik reggel 9 és este 6 között.

A fogaskerekű 20 percenként indul, az ára 30 frank (4200 HUF).

Kemping sátorhely 6-9 frank per fő (850-1200 HUF).

A Giger Múzeumban
A Giger Múzeumban
Top cikkek