Francia titkok cserediákoktól

Hogy kerül egy mondatba a cipőfűző, a palacsinta és Bélapátfalva? Magyar gimnazisták ezt a három magyar szót tanították egykoron a francia cseregyerekeknek. Igaz, azért a ciszterci kolostort is megmutatták a kamaszkoruk legkamaszabb időszakát élő, ám, vagy épp ezért, áhítattal csodálkozó diákoknak. Az pedig már csak hab volt a tortán, hogy az elzászi csoportot egy széles látókörű, művelt és mindenre nyitott abbé vezette.

A 783 éve alapított ciszterci apátsági templom a 781 méter magas erdős-ligetes területen bukkan elő a fák közül. A jogi végzettségű Bél nembeli Kilit egri püspök alapította tíz évvel azt követően, hogy II. András király kiadta az Aranybullát, amelynek szerkesztésében ő is részt vett. És tíz évvel azelőtt, hogy IV. Béla uralkodása idején a tatárok lerohanták Magyarországot, majd elpusztították az ország csaknem felét. A hegy tövében fakadt három forrás pogány áldozati helyként szolgált, ezért a keresztes háborút is megjárt püspök célja az volt, hogy a környékre telepített kunokat és besenyőket keresztény hitre térítsék. A római pápával szövetséges, ám a második tatárjárás fenyegetettségében a legfőbb egyházi vezetővel súlyos konfliktust vállaló király közvetlenül a pusztítás után, 1246-ban építtette fel a templomot. Az apátság központi szerepére jellemző, hogy a Heves megyei Bélapátfalva városa is róla kapta nevét valamikor a XV. században. A román stílusú templom építészeti szempontból is egyedülálló. Az építés két korszaka jól látszik a homlokzaton, a tatárok bejöveteléig a bal kéz felé eső északi részét fejezték be. Az északi rész szépen kifaragott kövekből, pontos illesztésekkel készült. Az oszlopokon jól észrevehetők a román stílus kidolgozott jegyei.


A francia diákok addig próbálkoztak magyar társaik nyelvtörőjével, amíg meg nem látták Magyarország egyedüli épségben megmaradt román stílusú, majd a XIV–XV. században gótikus stílusban átépített templomának vöröses szürke falait.

Átlépve a bélletes kaput, megpillantva a korai időkből megmaradt szentélyt és a kereszthajót, a belső oszlopsort, a fő- és a két mellékoltárt, köztük az 1748-ban készült Szent Imre-oltárt a homlokzat rozettáján keresztül behatoló fényben, már az addig az elzászi abbé tanításaival megmutatkozó hit járta át a francia és a magyar gimnazistákat egyaránt. Az orgonasípszerűen lerobbantott sziklatömbök aljában áll az apátság tájba simuló temploma.

I!

Cím: Bélapátfalva, IV. Béla út 47.
Telefonszám: 06-36-354-569 
Nyitvatartási idő: hétfő kivételével mindennap 10–16 óráig 
Belépőjegyárak: ingyenes

A cikk a Népszabadság TOP Titkok 2015 c., 100 különleges belföldi úti célt bemutató kiadványában jelent meg. A magazin  megvásárolható digitális formában a Dimag vagy Lapcentrum oldalakon vagy keresd az újságárusoknál!

Top cikkek
NOLBLOG