Minden évszakban a Várfürdő a turistaközpontja Gyulának, ám a város és környéke számos kulturális programot is kínál, amelyekért megéri kiszállni a medencékből. A fürdőből kilépve az első célpont magától értetődő: az utcák fölé magasodó, néhány éve teljesen felújított gótikus téglavár. Az erődítménybe belépve nemcsak a helyiségek és a berendezési tárgyak idézik fel a középkori életet.
Középkori vendéglátók a gyulai várban
Kérésre a csoportokat korhű ruhákat öltött várlakók fogadják, akik végigvezetnek a zegzugos helyiségeken, lovagtermen és várkápolnán, s közben megosztják vendégeikkel várbéli kalandjaikat. A várban sosincs szünnap: se nemzeti, se egyházi ünnepen nem tartanak zárva, valamennyi munkaszüneti napon várják a családokat, kirándulókat.
A hatszáz éve élt várkatonák lakhelye után ugorhatunk néhány évszázadot az időben azzal, ha betérünk a Ladics-házba. A földszintes késő barokk polgárház a XIX. században épült az akkori jegyző számára. A hagyományőrző családban öt generáción keresztül megmaradtak az életmódjukat tükröző bútorok, öltözékek, amelyeket most hat, stílbútorokkal berendezett szobában tárnak a látogatók elé.
Miután Gyula Erkel Ferenc szülővárosa, a nagypolgári háztól néhány utcára a Himnusz zeneszerzőjének klasszicista stílusban épült emlékházában a magyar opera megteremtőjének életútját és munkásságát ismerhetjük meg.
Info
Nemcsak a belváros kínál kultúrtörténeti érdekességeket: a magyar után az Európai Unió 27 tagállamának himnuszát is tanulmányozhatjuk abban az egyedülálló himnuszteremben, amelyet a külvárosban álló gyulavári kastélyban rendeztek be. Az Erkel Teremben azon túl, hogy elolvashatók a nemzeti költemények magyar fordításai, s bemutatják szerzőiket, hangfelvételről valamennyi himnusz meg is hallgatható. A tizennégy szobás, egyszerű vidéki kúriának épült épületegyüttesben tucatnyi különféle tematikájú kiállítást járhatunk végig. A korabeli kastélylakókat körülvevő miliőt a szalonban érezhetjük át, a folyosón fotótárlat eleveníti fel a térség történelmét. A korhűen berendezett szobabelsők a régió nemzetiségi sokszínűségét hivatottak érzékeltetni: a magyar, a román, a német, a szlovák, a szerb és a cigány nemzetiségek néprajzi sajátosságait is a látogatók elé tárják. A kultúrtörténet mellett a kúria a táj- és természetvédelemnek is adózik: terepmodelleken mutatják be a Körösök gátrendszerét és az ártéri gazdálkodást, a Körös-völgy ligeterdőinek tavaszi, nyári, őszi és téli élővilágát, a favágók, vadászok, halászok és a mocsári kunyhókban nomád körülmények között élt pákászok életét.
Ha a gyulavári nemesi kúriát végigjártuk, nézzünk meg azt is, hogyan éltek azok, akik kiszolgálták a nemeseket: Gyulától tíz kilométerre fekszik a régi paraszti világot bemutató tanyamúzeum, ahol akár pálinka- és borkóstolást, vagy egész napos, kocsikázással, lovas programokkal egybekötött gyerekprogramot is megszerveznek. Ugyan a szezon itt a hideg miatt már véget ért, ám a tavaszi osztálykirándulásokat tervezve érdemes evidenciában tartani a Gyula melletti élménytanyát.