Bár nincs még hivatalos végeredménye a vasárnapi választásoknak, egy mandátumnyi előnnyel Borut Pahor, a szociáldemokraták vezére esélyesebb arra, hogy koalíciós tárgyalásokat kezdjen. A volt hadügyminiszter harcos nyugdíjasai valószínűleg átállnak a győztes oldalára.
Szlovén választás: jobbról balra át
Huszonkilenc, huszonnyolc ellenében, így zárult a szociáldemokrata SD és jobbközép SDS több hónapos választási harca Szlovéniában.
Borut Pahor szövetségesei is jól szerepeltek, sőt az egyik nagy meglepetés, hogy a Gregor Golobič vezette, 2007 óta létező, kicsit szociáldemokrata és kicsit liberális Zares a harmadik legjobb befutó 10 képviselővel. Utóbbi párt - ahogy a győztes SD is - a liberális, demokrata LDS-ből kivált baloldali politikusok új formációja.
A három cikluson át kormányzó „anyapártot” a 2004-es választások elvesztése, és szétesése után sokan leírták, ám tavaly mégis megtáltosodott. A 35 éves Katarina Kresal irányításával visszaküzdötte magát most a nemzetgyűlésbe is, méghozzá 5 mandátummal. A Pahor vezette lehetséges balos koalíciónak (SD+Zares+LDS), így 43 mandátuma már biztosan van.
Kell még ugyan minimum három a parlamenti többséghez, ám azt nem lesz nehéz összeszedni. A DeSUS nevű nyugdíjasok pártja ugyanis hajlandó oldalt cserélni, így a jobbközép SDS, azaz Janez Jansa kormánya után most balra állna át.
Annál is inkább, mivel értékrendjét tekintve balközépre húz, így az eddigi koalíciós partnerével amúgy is komoly vitái voltak.
A demokratikus és harcias szlovén nyugdíjasok akadályozták meg például a Telecom privatizációját, a pénzügyminiszter ellenében pedig eléérték, hogy a nyugdíjakat a bérekkel megegyező mértékben emeljék meg Szlovéniában.
A vesztesek oldalán egyelőre nagy a csend, Janez Jansa gratulált ugyan Pahornak, ám nem győzi hangsúlyozni, hogy még minden relatív, elvégre a külföldön élő szlovénok szavazatait sem dolgozták fel.
Nagyjából 46 ezer választó voksáról van szó, egyelőre nem tudni hányan járultak az urnákhoz közülük, és bár matematikailag lehetséges egy fordulat, ennek esélye azonban a nullához közelít. Az SD 12 ezer szavazatos előnye behozhatatlannak tűnik.
Ha az okokat kutatnánk, mi történt a szlovén jobboldallal, akkor két dolgot máris leszögezhetünk: Pahorék összedolgozva sokkal ügyesebben mozgósították a szavazóbázisukat, és a médiumokat is maguk mögött tudhatták.
A Delo (a legnagyobb szlovén napilap) főszerkesztője a kampánycsend előtti utolsó vezércikkében nyíltan arra hívta fel például az olvasókat, hogy a baloldali pártokat támogassák.
Jansa hatalomra kerülése után elkövette ugyanis azt a hibát, hogy erőszakkal próbálta bevenni a szlovén médiát, vezércserékkel azonban mindössze időleges hatást ért el, hamar megindult a visszarendeződést, ám onnantól ő lett az első számú közellenség.
Az SDS egyébként nem szerepelt most rosszabbul, mint négy évvel korábban. Szövetségesei vesztettek el tétovaság, arctalanság, vagy épp túlzott radikalizmusuk miatt komoly szavazóbázist, a kereszténydemokraták, élükön a volt pénzügyminiszterrel, például be se jutottak a parlamentbe.
Ami a sokat emlegetett, finn tévéből kiszivárgott korrupciós ügyet illeti, különösen izgalmas, hogy a jó eredmény elért DeSUS-t történetesen Karl Erjavec, a harci járművek beszerzése körüli homályos dolgokkal szintén hírbe hozott hadügyminiszter vezeti. Úgy tűnik, neki nem ártott tehát a botrány.
Borut Pahor egyébként korábbi televíziós szereplései során nem zárta ki azt sem, hogy még a szintén Jansa szövetséges Szlovén Néppárttal is együtt tudna dolgozni. Az SLS most 5 mandátumot kaphat, aminél azért egy kicsit többre számítottak.
Valószínűleg sokan nem értették meg azt a kavarodást, hogy a jobbos néppárt vezér Bojan Srot egyrészt Jansa mellett áll, ugyanakkor támogatja az egyértelműen baloldali bátyja Bosko Srot elképzeléseit is.
Utóbbi 700 millió eurós vagyonával Szlovénia egyik leggazdagabb embere, így a Jansa által üldözött tájkunok, azaz régi politikai kapcsolatokból ügyesen vagyon teremtő újgazdagok kiváló példája.
Nem mellesleg Bosko Srot vásárolta fel az utóbbi években a szlovén sajtó jelentős részét is, amely, mint arról esett már szó, nem lelkesedik a jobboldali miniszterelnökért.
Szlovéniában tehát egyrészt sokkal átjárhatóbbak a politikai oldalak, másrészt összetettebbek a viszonyok és kapcsolatrendszerek. Ami az igazi nagykoalíció lehetőségét is nyitva hagyta eddig. Jansa volt az első miniszterelnök, aki csak jobbról szemezgetett a koalíciójához.
Most visszakapja ezt, hiszen az SDS tegnapi tétova ajánlkozását Pahor határozottan visszaverte, feloldhatatlan programkülönbségre hivatkozva.
Az SD vezette baloldali kormánynak ugyanakkor nem lesz könnyű dolga. Jansáék ugyanis igen kemény ellenzéknek bizonyultak korábban.
Göncz László történész, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet vezetője képviseli ezentúl a magyarokat.
A magyar nemzeti kisebbség szavazataiért öt jelölt versengett. Pozsonec Mária tanárnő 18 éven át volt képviselő Ljubljanában. Legesélyesebb kihívójának Göncz Lászlót tartották, aki végül 27, 32 százalékkal nyert is. A többiek pedig: Halász Albert újságíró, Pozsgai Horvát Olga orvos, és Szomi János boltvezető, az SDS lendvai szervezetének elnöke.
Az olasz és magyar kisebbség egy-egy helyet kap a 90 tagú nemzetgyűlésben. Hagyományosan azt az oldalt támogatják, amelyik kormányra lép.