Az "Index" fedőnevű akcióban csötörtökön 300 rendőr 95 személyt hallgatott ki, és 73 házkutatást tartott. A gyanú szerint bizonyos karokon pénzért lehetett érdemjegyeket venni. Az oktatási miniszter bejelentette: érvénytelenítik azok diplomáját, akik vesztegettek.
Huszonegy egyetemi tanárt vettek őrizetbe Horvátországban
Egy vizsga ára 400 - 2000 euró (100 - 500 ezer forint) volt, a tarifát az előre megbeszélt kérdések nehézségéhez szabták, azaz minél többet fizetett valaki, annál kevesebbet kellett készülnie. Az egyetemre bekerülni 9000 ezer euróért, azaz kétmillió forintért lehetett.
Egyelőre 21 tanár ellen találtak bizonyítékot a rendőrök, egyiküknél például 25 indexet, és egy neveket valamint összegeket tartalmazó névsort foglaltak le, ami mellett 25 ezer euró is hevert.
A minden idők legnagyobb horvát felsőoktatási botrányába híres sportolók - többek között vízilabdázók -, és ismert vállalkozók is belekeveredtek, akikről régóta azt pletykálják, hogy pénzért vették a diplomájukat.
Horvátországot sokkolta a csütörtök hajnali nagyszabású akció, melyben 300 rendőr egyszerre tartott házkutatást zágrábi egyetemi karokon - köztük elsősorban a közlekedésin és közgazdaságin -, valamint tanárok lakásán.
Végül összesen 120 gyanús indexet találtak, több tízezer eurónyi, feltételezhetően kenőpénzzel együtt, továbbá 31 személyt állítottak elő. Egyelőre nem tudni még, hányan kerülnek majd közülük megfelelő bizonyítékok alapján előzetes letartóztatásba.
Az eddig kipattant egyik legnagyobb korrupciós ügy Ognjen Šimić rijekai orvosé volt, akit nemrég 9 éves börtönbüntetésre ítéltek, mivel a bíróság bizonyítottnak találta, hogy 18 esetben, nagyjából összesen 30 ezer eurónyi hálapénzt fogadott el a betegeitől. A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy valójában valószínűleg milliós nagyságrendről lehet szó.
(Šimić nem vonult börtönben, Boszniába szökött át az ítélet kihirdetése után.)
Most pedig mintha Pandora szelencéjét nyitotta volna ki valaki, úgy kerülnek egymás után nyilvánosságra a legkülönbözőbb történetek kenőpénzről, vesztegetésről, zsarolásról, korrupcióról.
Egyetemisták mesélik például, hogy bizonyos karokon esélye sem volt annak, aki nem fizetett. A korrumpálásból pedig menet közben nem lehetett kiszállni, hiába táltosodott meg valaki, és készült fel a vizsgáira, repült, ha nem adta át a tanárnak a „szokásos tarifát”.
Többen úgy nyilatkoztak, hogy ezt kényszerűségből tudomásul vették, és úgy tekintették, mint „befektetést a jövőbe”.
De megszólalt például egy apa is, aki elmondta, hogy a hitoktatásra járó gyerekeit szinte megzsarolta a pap, „nem lehettek elsőáldozók, mert a szüleitek nem szoktak adományt küldeni”.
Bár a közvéleménykutatások szerint a horvátok mindössze 18 százaléka ismeri be, hogy adott már hálapénzt valamilyen előny megszerzéséért cserébe, úgy tűnik azonban, az arány ennél sokkal rosszabb.
A korrupció valójában mindent átszövő jelenség Horvátországban, ennek mérséklését pedig már Európából is előírták, az uniós csatlakozás egyik feltételeként.
A Šimić doktor elleni ítélet ezért is volt példátlanul szigorú, azaz példát statuáló. A mostani akciót is többen összefüggésbe hozzák azzal, hogy a minap Brüsszelben feddést kaptak a horvátok, hogy több csatlakozási területen, így a korrupció visszaszorításában is, komoly lemaradásban vannak.
Dragan Primorac, az oktatási tárca vezetője tegnap bejelentette: minden olyan vizsgát meg kell ismételni, aminél a vesztegetés gyanúja felmerül.
És minden olyan diplomát visszavonnak, amelyet pénzért vett valaki. Arra a kérdésre azonban, hogy nagyságrendileg vajon hány vesztegető diákról lehet szó, nem kívánt válaszolni.
A miniszter minden esetre még egyetemi karok azonnali hatályú bezárását is kilátásba helyezte, hogy „elindítsanak valamiféle tisztulási folyamatot a besározódott horvát felsőoktatásban”.
Ezt szolgálná az is, hogy külön e célra létrehozott weboldalakon vesztegethető tanáraik feljelentésére szólították fel most a horvát egyetemistákat.