Két vulkáni eredetű hegy emelkedik ki a sík Bodrogközből, ezek egyikén áll Királyhelmec. A város már a XII. században magyar királyi birtok volt, 1461-ben mezővárosi rangot kapott, ma szlovákiai járási székhely. A Tisza, a Bodrog és a Latorca által közrezárt régió a folyók szabályozásáig és a kanálisrendszer kiépítéséig vizes, mocsaras terület volt. Ennek ellenére a XIII. században többször feldúlták a tatárok.
A Bodrogköz "kilátója", Királyhelmec
A Pálócziak 1403-ban foglalták el Helmecet, ahol várkastélyt építettek, és onnan a szájhagyomány szerint három menekülési útvonalat építettek ki. Ezek Sárospatak és Munkács várába, valamint Révleányvár Tisza-partjára vezettek. A településen vásárokat rendeztek, ami élénkítette a gazdaságot, megtelepedtek a céhek, és főként a helmeci csizmadiák tettek szert komoly hírnévre. Az válhatott mesterré, aki meg tudta vendégelni idősebb munkatársait, eltöltött egy évet és egy napot a céh alkalmazásában,.
A Pálóczi család utolsó várura 1526-ban, a mohácsi csatában vesztette életét, felesége pedig nem tudta megvédeni az erődítményt Perényi Pétertől. Az új birtokos a három részre szakadt országban Szapolyai Jánosnak és Ferdinánd királynak is esküt tett, sőt utóbbi ellen többször szervezett összeesküvést Helmecen, amiért bebörtönözték. Végül Ferdinánd király 1548-ban bosszúból leromboltatta a várat. Királyhelmec vallási harcok helyszíne is volt, hiszen 1529-től 1786-ig a reformátusok nem építhettek itt templomot, ezért többször elfoglalták a katolikus egyházét. Az évszázadok alatt Bethlenek, Rákócziak, Habsburgok, Lorántffyak uralták Királyhelmecet. Az 1920-as trianoni szerződés Csehszlovákiához csatolta a várost, a bécsi döntéssel 1938-ban visszakerült az anyaországhoz, majd 1945-től újra határon túli lett.
A nyolcezer lakosú városban megmaradtak az elmúlt századok polgári építészeti értékei, amelyeket kiegészítenek a tömbházakból álló lakótelepek. Szép, rendezett települést talál, aki ellátogat a Bodrogköz oktatási, kulturális és egészségügyi központjába, ahol több vendéglátóhely várja a vendégeket. A kórházzal szemben, a Mátyás király útról közelíthető meg a reneszánsz Csonkavár romja, alatta a Perényi-pincével. Érdemes időt szánni a Lorántffy-kúria, a klasszicista zsinagóga és a neogótikus református templom, valamint a 2006-ban megnyílt Bodrogközi és Ung-vidéki Múzeum megtekintésére. A város hírességei között jegyzik Mártoncsik Józsefet (1895-1978), aki Mécs László néven került be a magyar irodalomba. Plébános-költőként 1930-1944 között szolgált Királyhelmecen. Aczél Anna színművésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja és Kemechey Jenő író is itt született.
A szomszéd Perbenyikben Majláth gróf 1798-ban épült egykori kastélya, valamint Balogh János bácsi furcsa háza jelenti a látványosságot. A 90 éves suszter "eredeti ötlet" alapján 33 éven át mindenféle limlommal teleaggatta a házát, amit néhány arra járó lefényképez. Biztosnak látszik, hogy az idős férfi mindezért nem részesül életműdíjban.(K. D. I.)
Info
Megközelíthető Sátoraljaújhely és Kisvárda felől.
Szállás: Penzión Italia, 2 ágyas szoba 850 SK.
Információ: tel.: +421 905 262 067.