A kánikulai napokban bizonyára akad olyan olvasó is, aki forró mediterrán nyaralóhelyek helyett s kíváncsi rá, milyen lehet a sarkvidéken nyaralni. Amint Koppenhágából induló gépünk négy és fél órás repülés után leszállt Kangerlussuaq (korábban az amerikai légierő által használt) repülőterén, nemhogy a dzsekit, hanem még a vékony pulóvert is elfelejthettük; árnyékban 19 fokot mutatott a hőmérő, a vakító napsütésben legalább öttel többet. Nem, ez nem a globális fölmelegedés hatása; Nyugat-Grönlandon nyáron többnyire ilyen az idő.
A napfényes Grönlandon
A világ legnagyobb szigete (bár 81 százalékát jég borítja) nem véletlenül kapta a "zöld föld" nevet. A partvidék, elég széles sávban, így június legvégén, csakugyan zöld, de leginkább színes. A földhöz lapuló parányi növényeknek a tundrán van, mondjuk, két hónapjuk, hogy a kihajtástól a terméshozásig mindent elintézzenek, s közben ezerszínű virágszőnyeggel örvendeztetik meg az 56 ezer szigetlakót éppúgy, mint a látogatókat. Kangerlussuaq egy 230 km-re benyúló fjord végében fekszik, úgyhogy a legkiválóbb alkalom arra is, hogy lábunkat a hatalmas jégtakaróra tegyük; legalább a szélére. Ha innen továbbmegyünk keletnek, legközelebb úgy 300 kilométer után látunk újra jégmentes földet. Mi azonban északnak tartunk a nyugati partvidék mentén, jóval a sarkkörön túlra, nagyjából száz utas szállítására alkalmas, négycsillagos szálloda kényelmét nyújtó hajónkkal. Dán iroda szervezte az utat, de azért meglep, hogy csupán hárman vagyunk nem dánok. A legolcsóbb kabin egy főnek - repülőjeggyel együtt - teljes ellátással kb. 2600 euró). Az viszont nem lep meg, hogy a személyzet abszolút nemzetközi. Az amerikai tulajdonú, a Bahamákon bejegyzett hajón 13 nemzet képviselői dolgoznak.
Naponta legalább egy partraszállás, 3-4 ezer lakosú kisvárosokban, melyek itt nem is számítanak olyan kicsinek. Qeqertarsuaqban, a Disko-szigeten vasárnap délelőtt mindjárt elkapunk egy konfirmálást. A helybeli inuitok (magyarán eszkimók) káprázatos színvilágú ünnepi népviseletben vonulnak be a parányi templomba. E télen nyomasztóan sötét, szürke tájon a színeknek hatalmas a jelentőségük; minden ház a legváltozatosabb színekben pompázik, néhol csak parányi sziklafelszínhez installálva, félig-meddig cölöpökön. Itt minden település önmagát látja el energiával, saját kis erőművével, vízművével. A part közelében 15-20 méter magas jéghegyek olvadoznak, forrásaik azok a hatalmas gleccserek, melyek kissé északabbra, a Disko- és a fősziget közötti térségben borjadzanak. Azt a folyamatot nevezik így, melynek során a túlhízott gleccserekről kisebb-nagyobb jégtömbök válnak le. Ezek egyike az Eqip Sermia, amelynek 5 kilométer széles frontjától úgy 100 méterre horgonyozva magunk is szemtanúi lehetünk e látványos tüneménynek. Bár a grönlandi jégtakaró a klímaváltozás nyomán évről évre túlzottan sok jeget veszít tömegéből, a borjadzás természetes folyamat, mely felmelegedés nélkül is végbemegy. Valahogyan ugyanis meg kell szabadulni a fölöslegtől. Mindemellett Nyugat-Grönland éghajlati értelemben valóságos sivatag, az évi csapadékmennyiség a 200 mm-t sem éri el. Az 1000 méter magas hegy tövébe települt Uummannaq városát egyenesen "grönlandi Riviérának" nevezik, hiszen a napsütéses órák évi száma meghaladja a 2000 órát, ami - tekintettel a hosszú, sötét, zord télre - mind nyáron gyűlik öszsze, amikor a június 21-i napfordulótól néhány hónapig le sem megy a nap.
A régió turistaközpontja a 4300 lakosú Ilulissat. Ha valaki nem élvezi a mienkhez hasonló "anyahajó" kényelmét, innen indulhat helikoptertúrára a jégmező fölé, tehet gyalogos terepi kirándulásokat, rövidebb-hosszabb túrákat kis hajóval, melyeknek fénypontja a Jég-fjord. Ennyi és ilyen formagazdag jéghegy sehol a világon nincs könnyen elérhető közelségben, ami nem csoda, hiszen a Kujalleq-gleccser napi (!) 25 méteres sebességgel halad, és naponta 20 millió tonna jégtől szabadul meg.
Az állatvilág iránt érdeklődőket Nyugat-Grönlandon némi csalódás érheti, hiszen itt nem él jegesmedve, némi szerencsével azonban megpillanthatunk pézsmatulkot, rénszarvast, a tengeren pedig púpos bálnát is. Sok ház előtt láthatunk azonban láncra vert szánhúzó kutyákat, melyek alig várják a telet, hogy teljesítsék ősi kötelességüket és gazdáikat szánjaikon vadászatokra vigyék.
Info
Grönland Dánia autonóm része (de nem EU-tag), saját parlamenttel és kormánnyal. A hivatalos nyelv a grönlandi eszkimó mellett a dán, a fizetőeszköz a dán korona. Angolul szinte mindenki beszél. Az árak az amúgy is magas dániaiaknál még 15-20 százalékkal magasabbak. A nyugati parti városok közül Kangerlussuaqnak és a fővárosnak, Nuuknak van közvetlen légi kapcsolata Koppenhágával, de még tíz repülőtér szolgálja a belföldi forgalmat. Az időjárás nyáron kitűnő, 8-18 fok, többnyire napos. Egyénileg utazóknak a legtöbb kirándulást kínáló Ilulissatot ajánlom (www.worldofgreenland.com), a hajóutak és áraik után érdeklődők pedig keressék fel a www.go2greenland.com honlapot.