Hogyan élhetjük túl stressz nélkül az autópályán araszolgatás idejét? Vannak akik nassolásra, mások beszélgetésre vagy zenehallgatásra esküsznek. Azoknak, akiken mindez nem segít, mutatunk inkább néhány alternatív útvonalat a horvát tengerre.
Elő a térképekkel: hogyan kerüljük el a horvát dugókat?
Ez lehet a nyár legforgalmasabb hétvégéje Horvátországban, minden irányból rengeteg turistát várnak az Adriára. A horvát rendőrség napok óta arra készíti fel az útra kelőket, hogy lassú haladással, helyenként dugókkal, és araszolgatással számoljanak.
Aki délre tart, a Zágrábi fizetőkapunál (Lučko), és az egyelőre csak egy ágon járható nagy alagutaknál (Mala Kapela, illetve Sveti Rok) futhat bele több kilométeres sorba.
Az Isztriára készülőket útépítések, és szintén félkész alagutak torpanthatják meg, így az az egyik legfontosabb, hogy legyen elég enni és innivaló az autóban.
Indulás előtt ne feledkezzünk el a gépkocsi műszaki állapotának ellenőrzéséről, és tankoljunk mindig előrelátóan, jobb felkészülni például arra, hogy valahol elterelik a forgalmat.
Aki jobban viseli a várakozást, ha tudja, mi az oka, az hallgasson híreket. A Horvát Autóklub folyamatosan tájékoztat például angolul is a HR1 és HR2 csatornákon.
Térkép nélkül lehetőleg ne induljunk el, hiszen út közben is bármikor változtathatunk még az útitervünkön.
Autópályán vagy kerülő úton?
A horvát autópályákat Európa legjobbjai között jegyzik. Nincs vita azon, hogy biztonságosabb és általában gyorsabb is autópályán haladni.
Érvek ellene: egyhangú, unalmas, a látnivalókat elkerüli. Drágább is, hiszen a használatáért fizetni kell.
Autópályán 415 kilométer például Splitig az út, a régi úton 364 kilométer. Utóbbi látványosabb, viszont sokkal kanyargósabb, és a legtöbb szakaszon óránként maximum 70 kilométeres sebességgel lehet haladni.
Zágrábtól Karlovácig ráadásul szinte mindig lassú a forgalom a teherautók miatt, előfordul, hogy ezt az 50 kilométeres utat egy óra alatt lehet csak megtenni. (Karlováctól még legalább 6 óra Splitig. Ha végig autópályán megyünk, Budapesttől Splitig lehet 7,5 óra alatt eljutni.)
Viszont ha nem sietünk, több helyen is érdemes megállni, nem beszélve arról, hogy errefelé egymást érik a jobbnál jobb kisvendéglők…
Akkor merre menjünk, ha mondjuk délre tartunk?
Első pihenőhelyünk lehet, mondjuk Rastoke, amit kis Plitvicének is neveznek. Aztán a Plitvicei-tavak érintésével Gračac felé haladunk tovább, karnyújtásnyira például a Cerovačke barlangoktól, amelyek nem mindennapi látványosságok.
Innen Knin és Sinj felé tartunk, majd Splitbe érkezünk.Egérút Zágráb és Karlovác között:
Zágráb déli részein (Brezovica, Hudi Bitek) át Kupinečki Kraljevec és Pisarovina felé.
Kninből: Drnišen és Mućán át egészen a Split fölötti Klisig.
És Isztria irányába?
A legkézenfekvőbb, ha Duga Resa felé indulunk, majd Senj érintésével Rijeka felé fordulunk a parti úton. Egérút: Duga Resa után a 3-as úton Vrbovsko, Skrad, Delnice és Gornje Jelenje érintésével Rijekáig. (Látnivaló: Bjelolasica olimpiai sportközpont.)