Az óramutató járásával ellentétesen vásárolunk
A felmérések szerint 70 százalékban olyan árut teszünk a kosarunkba, amit nem terveztünk előre. Nem mindegy persze, hogy mibe pakolunk, mert minél nagyobb egy bevásárlókocsi, annál inkább tele akarjuk tölteni - ez az egyik tehát a pénzköltésre csábító praktikák közül, amiket a 24 sata horvát bulvárlap reklámpszichológusok segítségével szedett most csokorba.
A nők állítólag többet költenek el egy bevásárlóközpontban akkor, ha a ruhaosztályon intenzív vaníliaillatot éreznek. A férfiakat ugyanakkor az intenzív, fűszeres illatok csábítják. A borok között klasszikus zenére szeretünk válogatni, és az áruházak működtetői bemérték például még azt is, hogy nyáron 19 Celsius-fokos hőmérséklet a leginkább vevőmarasztaló.
A bejárat azért van a jobb oldalon, mert az emberek többsége az óramutató járásával ellentétesen indul el szívesebben. Ha egy árut ránk akarnak sózni, akkor a haladás útjába pakolják ki, ami megtorpanásra, és szemlélődésre készteti a vásárlót. Sok helyen még arra is ügyelnek, hogy a padló puha legyen, ami lassabb menetet, és így több szemlélődést eredményez.
A bevásárlóközpontok első részén van mindig nagyobb kínálat, a második felében pedig azt rakják ki, amit nagyon el akarnak adni. A fontosabb árukat - például kenyeret – általában csak a bolt legvégén találjuk meg.
Ha harsány színű táblák hirdetik, hogy milyen jó az az áru, ami holnaptól talán már nem is lesz kapható, akkor szinte biztos, hogy minden második kosárba kerül belőle egy. És minél hosszabb egy-egy sor, annál több terméket veszünk le a polcokról, amíg végigjutunk rajta.
Az árukapcsolás is sokszor bejön: a spagettikhez szószt csomagolni biztos siker, noha esetleg külön, külön se vettük volna meg őket.
Az olcsóbb termékek egyébként mindig balra, lent vannak a polcokon, és a drágákat pakolják szemmagasságba, meg úgy, hogy biztosan kézre essenek. Ha egymás mellé tesznek ugyanabból a termékből egy olcsót, egy közepesen drágát és egy nagyon drágát is, akkor a vevők többsége a közepesen drágát viszi el, noha eredetileg az olcsóbbat tervezte megvenni.
A szakemberek szerint vásárlás közben legtöbbször nem racionálisan, inkább érzelmi alapon döntünk. Ennek pedig egyetlen ellenszere van, ha előre listát írunk, és szigorúan ragaszkodunk hozzá.
Amíg Európában 5 perc 20 másodperc egyébként a sorban állás átlaga, a horvát boltokban legalább 6,5 percig kell várakozni.
Az „álruhában” próbavásárlásokat végző Heraklea horvát ügynökség szerint Oroszországban, Romániában, Magyarországon és Törökországban sorakoznak a legtöbbet a vásárlók, legkevesebbet pedig a németek, portugálok, svédek és írek várnak. (A hosszas sorban állás minden ötödik vásárlót feldühíti.)
Horvátországban átlagosan 3,73-an előzhetnek be minket a pénztárnál. Amikor végre sorra kerülünk, a pénztárosok többsége köszön ugyan, de mosolyt csak a legritkább esetben kaphatunk tőlük.Ha megfigyeljük, csokoládékat, és apró gyerekjátékokat mindig találunk a kasszáknál, ez is trükk, a türelmét végképp elvesztő, nyűgös gyerekkel a szabadulás előtti pillanatokban sokkal nagylelkűbbek ugyanis a szülők…