Örökségvédelmi katalógust adott át a napokban a kisbéri Batthyány Műemlékegyüttes Védelmében Alapítvány a város Civil Inkubátorházában. A Bakony-térség helyi védettség alatt álló, épített emlékeit örökítették meg a könyvben. Az értékmentésnek folytatása lesz.
Értékmentés a Bakonyalján
A Batthyány Műemlékegyüttes Védelmében Alapítvány - amint azt a neve is mutatja - azért alakult meg 1998-ban a Komárom-Esztergom megyei Kisbéren, hogy a városban található építészeti örökség védelmének érdekében munkálkodjon. Nem telt azonban sok időbe - tudtuk meg Riez Gyulától, az alapítvány kuratóriumi elnökétől - hogy rájöjjenek: a környéken rendkívül sok az olyan helyileg védett ház, szobor, építészeti emlék, amely ugyan nem műemlék, de ugyancsak megérdemli a törődést.
A helyi védettség csak írott malaszt, ha a legtöbb esetben azt jelenti, hogy bár a településeken tudnak az építészeti értékeikről, de azokat megőrizni nemigen képesek - rosszabb esetben nem is tartják számon őket. Az biztos - mondta Riez Gyula -, hogy bár minden településnek van szabályozási terve, az érintett ingatlanokat ezekben nemigen szerepeltetik, önkormányzati határozattal pedig sehol sem védik. Éppen ezért az alapítvány azt tervezi, hogy a következő lépésben az általuk már elkészített szabályozási tervet az önkormányzatok rendelkezésére bocsátják, s javasolják, hogy táblákat is helyezzenek ki a helyi védelemre érdemes épületek mellé, tájékoztatásul az arra járóknak: amit látnak, az a múlt egy különleges darabja.
Ilyen "különleges darab" hatszáz-hétszáz is akad a Bakonyalján: régi csűr, Nepomuki Szent János-szobor vagy egy elhagyatott temető a csépi határban, amit az erdő már szinte betakart, pedig a benne lévő sírkövek némelyike köztéri műalkotással is felér.
A most átadott, 128 oldalas, színes fotókkal és rövid ismertetőkkel illusztrált könyv csak az első lépés a környező értékek mentésében - tudtuk meg Riez Gyulától. Az alapítvány pályázatot nyújtott be a Norvég Civil Alaphoz, hogy a kötetet kibővíthesse az épületek alaprajzával, a tulajdoni viszonyok s a hajdani életviszonyok ismertetésével, vagyis: úgyszólván egy komplett tanulmánnyal.
A kuratóriumi elnök - aki egyben a Civil Inkubátorház alapítója is - reméli, hogy ezek az események kissé felpezsdítik a települések civil szervezeteinek kedvét is. Azt tapasztalja ugyanis, hogy a támogatások hiánya kedvét szegi a Kisbér környéki tizenhét település közösségeinek. Pedig maga az inkubátorház is önkormányzati és vállalkozói támogatás nélkül jött létre - tudtuk meg Riez Gyulától -, pályázatokból mégis sikerült megvenniük egy 260 négyzetméteres ingatlant a hozzá tartozó 4000 négyzetméteres kerttel, ahol már sikerült lerakniuk egy szabadtéri színpad alapjait. Ebben a létesítményben szeretnék összefogni a térség kultúrájáért tenni kész civileket.
Öreg, tornácos ház a Bakonyalján