Horvátország évente 50 ezer tonna halat importál, ennek nagyobbik része a turisták asztalára kerül. A horvátok ugyanis inkább sertéshúst esznek, vagy feldolgozott, fagyasztott termékeket vásárolnak friss halfélék helyett.
Minden tizedik horvát utálja a halételeket
Az olaszok kétszer annyi friss halat esznek, mint a horvátok. Úgy tűnhet, hogy utóbbiak a többi tengerparti néphez képest jóval kevésbé rajonganak a tenger gyümölcseiért: míg a spanyolok 44 kilogramm halat fogyasztanak el fejenként és évente, Horvátországban alig 10 kilogramm fogy el.
Az Adria partján élők valamit javítanak ugyan az arányokon, a dalmátok fele legalább hetente egyszer halételt főz. Ha egész Horvátországot vesszük, akkor azt mondhatjuk, hogy a lakosság harmadának kerül az asztalára egy héten egyszer friss rák, szardella, tonhal, stb.
Fagyasztott termékeket viszont a lakosság 81 százaléka vásárol rendszeresen a boltokban - Zágrábban 90 százalék! -, naponta a lakosság egy százaléka biztosan mirelit halfélét vacsorázik.
Mindennek oka, hogy egyre kevesebb a hal az Adriában, a kereslet, főleg turistaszezonban, helyenként nagyobb, mint a kínálat, a friss halak ezért igen drágák. (Az éttermekben 400-600 kunába kerül egy kiló minőségibb tengeri hal.)
Horvátország évente 50 ezer tonna halat importál 100 millió dollár értékben, ebből 260 tonna a tonhal. (A világon 90 millió tonna halat halásznak évente, és egy millió tonna belőle a tonhal.)