Ötszörös áron kínálják a kagylókat az éttermek

A horvátok hat éve próbálkoznak az aranydurbincsok (orada) mesterséges szaporításával. Mostanra valóban megnőtt az ízletes húsú halak száma a Peljesač-félszigetnél. Mivel kagylóval táplálkoznak, megtizedelték Horvátország legértékesebb osztrigaállományát. 

Áll a bál Mali Stonban, a Peljesač-félszigetet a szárazfölddel összekötő városkában, ami Horvátország legnagyobb, és legértékesebb kagylótenyésztő vidékének számít. A pločei halászati szakemberek kísérletére ráment ugyanis a közeli kagylóállományok jelentős része.

Való igaz, hogy hat éve nem volt annyi aranydurbincs a neretvanski és malostonski csatornában, mint az idén májusban. Viszont a fiatal orádák pusztítják a védett mali stoni osztrigákat, pedig azok az uniós csatlakozás után a horvát gasztronómiai brandek listájára is felkerülnének majd. 

A kagylótenyésztőknek amúgy is van elég bajuk, a szigorú európai szabályok miatt nem tudnak exportálni, mivel nem megoldott a kagylók minőségvizsgálata, tárolása, szállítása.

Bürokratikus okok miatt nincsenek meg a helyi engedélyek egy olyan központ felépítésére, ahol az osztrigákat az uniós előírásoknak megfelelve adhatnák le.

Az elmúlt napokban 50 tonna kagyló maradt például a nyakukon - jobb híján a horvát éttermekbe szállítnak, ahol a darabonként alig 2 kunát kapnak. Viszont a vendégek asztalára már minimum tíz kunáért, azaz ötszörös áron kerül egy kagyló. Egy kilogramm orada vendéglői ára egyébként 300 kuna (tízezer forint körül), egy kétszemélyes vegyes kagylótál pedig 180 kunába (hatezer forint) kerül most Horvátországban. 

Top cikkek