Oslo olyan, mint egész Norvégia: tágas, tiszta, befogadó, a víztől, a természettől elszakíthatatlan, és zökkenőmentesen működik benne minden. Viszont drága. A norvég főváros évek óta az élmezőnyben végez a versenyben, amelyet a világ legdrágább városai között hirdetnek meg. Külföldiek által benépesített negyedeiben járva hirtelen az arab világba, Indiába, Pakisztánba vagy épp Dél-Afrikába csöppenhetünk, de szinte minden turisztikai kiadvány hirdeti a Gay Oslót, azaz a homoszexuálisok szórakozó- és találkahelyeit is.
Oslo, a viking örökség városa
A mindössze félmillió lakosú egykori Christiania nevezetességeinek megtekintését érdemes a Norsk Folkemuseummal, azaz a néprajzi kiállítással kezdeni. Akár egy teljes napot is el lehet tölteni a jókora területen fekvő skanzenben, ahol a több száz éves, freskóit máig megőrző fatemplomtól a XX. századi benzinkútig, patikáig, sarki fűszeresig, a falusi gerendaházakig vagy épp a jómódú polgári család kúriájáig minden megcsodálható. Vásárolhatunk cukorkát a patikában, fotózkodhatunk az 1200-as évekből fennmaradt fatemplom népviseletbe öltözött őrzőivel, és beleshetünk az egykori bankfiók pultjának háta mögé is. Bolyonghatunk az őslakos számik, azaz lappok sátrai, rénszarvasfogatai között, és van itt antikjátékgyűjtemény, paplak, vidéki pékség is. A Néprajzi Múzeum május közepétől szeptember közepéig tíz órától este hatig tart nyitva, a belépő ára felnőtteknek 90 (körülbelül 2800 forint), gyerekeknek 25 norvég korona (körülbelül 800 forint).
A Bygdoy-félsziget hajómúzeumaiban a Kon-Tiki és viking hajók még a fatemplomok építésénél is régebbi kort idéznek: a Kon-Tikit Thor Heyerdahl norvég néprajzkutató, felfedező építette és 1947-es expedíciója során a gyakorlatban is bizonyította, hogy a történelem előtti időkben, "primitív" eszközökkel igenis lehetséges volt átkelni a Csendes-óceánon. Efelől a Vikingshiphusetben kiállított kecses tengeri járművek sem hagynak sok kétséget. A majd 24 méter hosszú gokstadi viking hajót például egy tanyán találták, öt méter magas halomsír (kövekből, földből emelt nyughely) rejtette magában több mint egy évezredig, ennek ellenére szinte kifogástalan állapotban maradt fenn.
A vikingek életét bemutató tablókon, a hajóépítés fortélyain kívül e nép használati tárgyainak, fegyvereinek, ékszereinek, faragványainak egy részét is összegyűjtötték az oslói kiállításon. Az ódon, tengeri csaták szelét idéző hajók után a jelenbe, a legmodernebb technológiákig repít a városháza közelében található Nobel Békeközpont (Nobel Peace Center) digitális világa. Az érintő- és mozgásérzékelő képernyők, a digitális újság, a videoklipek, mini-dokumentumfilmek, fényjátékok még a számítógépek, plazmatévék, háromdimenziós mozik világának emberét is elvarázsolják, miközben elé tárulnak a világ háborúkkal, konfliktuskezeléssel kapcsolatos aktuális kérdései, a Nobel-díjasok élete, munkássága, hagyatéka az emberiségre. A központban - amelyet a nemzetközi média többek között úgy méltatott, hogy "világszínvonalú békeüzenet", "csúcskategóriás látvány, látogatóbarát technológia" és "pacifista diadal Music TV stílusban" - időszakos fotókiállításokkal, különleges gyerek- és családi programokkal is várja a betérőket. A létesítmény 16 év alatt ingyen látogatható, hétfőnként zárva tart. A belépőért a felnőtteknek 80, a diákoknak 55 koronát kell fizetni. A békeközpont bejárata az oslói kikötőre nyílik: jachtok, kirándulóhajók, óceánjárók érkeznek és futnak ki a szigetecskékkel tűzdelt csillogó vízen. Az egykor a kikötő védelmére emelt erődből kitűnő fotók készíthetők.
Fél-egyórányi sétára innen található a városháza - itt adják át minden évben a Nobel-béke-díjat -, a parlament - nem ritka és a norvégok számára egyáltalán nem szokatlan, hogy előtte a zöldek vagy épp tanárok demonstrálnak, akár hetekig -, a Nemzeti Színház, az Edvard Munch festő emlékére állított múzeum, Henrik Ibsen egykori lakása és a Karl Johans gate, Oslo bevásárlóutcája is.
Az oslói városháza, ahol a Nobel-békedíjakat adják át minden évben