Átlagosan hatvan percet maradnak, eszpresszót fogyasztanak, újságot olvasnak és közben valakire várnak. A GfK nemzetközi kutatóintézet legújabb felmérése szerint hetente egyszer szinte minden felnőtt horvát beül egy kávézóba.
Kávézófüggők a dalmátok
Míg Horvátország északi részén a lakosság felének eszébe sem jut nyilvános helyen kávézásra pazarolni az idejét és pénzét, a dalmátok télen-nyáron a kávézók teraszán élnek. Ott kötnek üzletet, ott találkoznak a barátaikkal, ott randevúznak, tanulnak, olvasnak, nézelődnek.
Esetleg várnak valakire, délen ez is nagyon fontos elfoglaltságnak számít ugyanis. (A dalmát ritmus szerint mindig, mindenki, mindenhonnan késik, ugyanakkor biztos benne, hogy megvárják, hiszen csak azért késik, mert vár valakire, aki késik.)
A GfK arra jutott, hogy a horvát lakosság 17 százaléka naponta biztosan betér valahova egy eszpresszóra, ami mellé 31 százalékuk üdítőt, 29 pedig sört iszik.
A „kávézófüggők” 73 százaléka nem jár diszkóba, vagy más szórakozóhelyre, 35 százalékuk pedig be nem tenné a lábát egy étterembe.
Kétharmaduknak van törzshelye, általában több is. Többségük egyedül indul el kávézni, de a feketéje mellé mindig talál ismerősöket is.
A férfiak politikáról, munkáról, no meg fociról beszélgetnek, a hölgyek pedig elsősorban a családról és otthoni dolgokról.
Reggel és este bonyolítják a legnagyobb forgalmat a kávézók. A vasárnap pedig a családoké. Mise után szinte kötelező program egy italra vagy fagyira együtt beugrani valahová.