Hol jó élni ma Horvátországban?

Nagy városfelmérésbe fogott a Jutarnji List napilap. Zágrábtól Dubrovnikig, összesen 13 horvát településen vizsgálják meg az életkörülményeket szakértők segítségével.

Egyebek mellett a levegő tisztaságát, a közlekedést - ideértve a gyalogosok és kerékpárosok lehetőségeit -, valamint a zöld területek arányát vetik össze, de mérik azt is, mennyi vizet, energiát, üzemanyagot használnak évente a helybeliek, no meg mennyi szemetet termelnek.

Az újság arra a kérdésre keresi választ, hogy szép és egészséges környezetben élnek-e a horvátok, illetve melyik városban a legjobb lakni ma Horvátországban?

Bár a „győztes” kihirdetésére még várni kell, az máris kiderült, hogy a nagy forgalom, a parkolás, a levegő, és a parti városokban a tenger vizének szennyezettsége szinte mindenütt problémát okoz.

A 150 négyzetkilométer alapterületű és 75 ezer lakosú Zadar dicsekedhet egyébként a legtöbb - összesen 350 hektárnyi - parkkal. Rijeka (44 négyzetkilométer terület és 150 ezer lakos) is parkosítana a levegőszennyezés ellen, a tervek szerint itt legalább négy hektárral növelnék meg a zöld területek nagyságát.

A legtöbb vizet Dubrovnik 31 ezer lakosa használja el évente, méghozzá fejenként 84 köbmétert, a horvát átlag majdnem kétszeresét.

A Šibenikben élők (37 ezer fő) vehetők rá a legnehezebben a szelektív szemétgyűjtésre, és Zágrábban jegyzik a hulladékrekordot: 779 ezer ember naponta ezer tonnát termel. Ennek ellenére a horvát főváros büszke lehet mind a levegője, mind pedig utcái tisztaságára.

Splitben (150 négyzetkilométeren 188 ezren élnek) a közeli gyárak, üzemek miatt ellenben komoly gondok vannak a poros, füstös levegővel, és a városi fürdőhelyek hét százaléka sem mondható megfelelő minőségűnek. A parkolás és tömegközlekedés helyzetét katasztrofálisnak nevezik, a dalmát kikötővárosban tavaly 38 milliós járműforgalmat mértek. Pulában az egész tengerparti utat le akarják zárni a sétálóknak és kerékpározóknak, Dubrovnikban viszont egyelőre nincs egyetlen centinyi bicikliút sem.

A turisták ezreivel érkező hatalmas óceánjárók ennél azonban sokkal nagyobb problémát okoznak. A szennyvizet ugyanis napokon át a legszebb városi strandok közelében engedik bele a tengerbe.

Rijekában négy hektárral több "zöldet" terveznek