Czestochowa: kolostorrá lett a vár

A Jasna Górán található zarándokhely, melynek féltett kincse a Fekete Madonna képe, évről évre a világ minden részéről zarándokok és turisták többmilliós tömegét vonzza. Czestochowa városa az ún. Sasfészkek útjának várromokkal koronázott festői vonulatában, a Warta folyó partján fekszik. A közel 260 ezer lakosú településre érve először egy hamisítatlan ipari város képe tárul elénk. A várost körülvevő panelgyűrűn átküzdve magunkat a város központjában tárul elénk a 293 méter magas mészkőhegy, melyet évszázadok óta Jasna Górának (Fényes hegy) neveznek. A magaslat egy védőfalakkal és parkkal övezett várnak, illetve benne egyházi és lakóépület-együttesnek ad otthont. A hegy nevét, 1382-ben Opolei Ulászló herceg által letelepített, és a mai napig töretlenül jelen lévő magyar alapítású, hófehér ruhát viselő pálos szerzetesek adták. Ők az elnevezést anyakolostoruktól vették, amely Budán a Fényes hegyen állt (a János-hegy és a Hárs-hegy közötti hágón).

A hely és az itt őrzött kegykép a lengyel történelem két fontos korszakának "főszereplője". 1655. július 21-én a Wasa dinasztiából származó Károly Gusztáv király vezetésével a svéd (vallásukat tekintve protestáns) seregek hamar elfoglalták Varsót, Poznant és Krakkót. Az inváziót, melyet a lengyel történelem Özönvíznek nevez, a kolostorerődben tartózkodó mintegy 170 katona, 20 nemes és 70 szerzetes, a 40 napos ostrom folyamán megnyilvánuló, csodás védekezése és győzelme állította meg. (A történetet Henryk Sienkiewicz Nobel-díjas író Özönvíz című regényében örökítette meg.)

A vár területére lépve, elhagyva a számtalan főkapu egyikét, olyan érzésünk támad, mintha egy hangulatos város központjában sétálnánk. A különböző korokban emelt épületek között található romantikus "utcácskák" mentén érjük el a helyszín szívét: a kegykápolnát. A "háromlépcsős" épület (gótikus kápolna, majd kívülről hozzáépített reneszánsz, illetve a későbbi neomanierista előcsarnok) legértékesebb kincse a Máriát ábrázoló kép, melynek a katolikus hívők csodatévő erőt tulajdonítanak. Az idők során "kinőtt" kápolnát oldalról megtoldották egy monumentális bazilikával (46 méter hosszú, 21 méter széles és 29 méter magas). A XV. században épült gótikus katedrálist egy tűzvészt követően 1692 és 1728 között átépítették. Ekkor nyerte el gyönyörű rokokó belsejét. A szentélyt kívülről, a messzi kilométerekről is látható 1714-ben emelt, 106 méter magas, karcsú toronnyal ékesítették, mely Lengyelország legmagasabb ilyen típusú tornya.

A kápolnától és a bazilikától eltávolodva, a kolostor, illetve annak kiszolgálóépületeiben találjuk a további látnivalókat: a XVII. században épült reprezentációs termet, a lovagtermet, és az ugyanekkor épült refektóriumot (kolostori étkező), melynek mennyezetét szebbnél szebb stukkók és képek díszítenek.

Százhat méter magas a Jasna Góra tornya