A Lhászában kitört zavargások másnapján máris azon térségek közé sorolta Tibetet a Külügyminisztérium, ahová nem ajánlja az utazást, Kína többi része pedig továbbra is a fokozott biztonsági kockázatot rejtő úti célok közé tartozik. A Külügyminisztérium internetes oldalán (www.kum.hu) tájékoztatja az utazásra készülőket arról, mely térségeket nem ajánlja számukra, és miért.
Lemondhatjuk a kockázatossá vált utazást
Terrorfenyegetés - AfrikaTerrorfenyegetés - AmerikaTerrorfenyegetés - Európaterrorfenyegetés - Ausztráliaterrorfenyegetés - Izraelterrorfenyegetés - Magyarországterrorfenyegetés - ázsiautazás
Ha egy országban olyan esemény történik, amely indokolttá teheti annak veszélyessé nyilvánítását - például zavargások, vagy egy járvány kitörése -, akkor először az adott magyar külképviselet küld információkat Budapestre, melyben arra is kitér, javasolja-e az ország besorolásának megváltoztatását. A döntést ezen helyszíni információk alapján a budapesti központban hozzák meg, tudtuk meg Juhász Attilától, a Külügyminisztérium sajtóirodájának munkatársától.
A szafarik és a tengerpartja miatt népszerű turistaparadicsom, Kenya a december végi elnökválasztást követő erőszakhullám miatt került fel a nem ajánlott országok listájára, ám március közepe óta már csupán a nyugati területek, a főváros nyomornegyedei és a Nairobiból nyugatra tartó vasútvonal tartozik ide.
Annak, hogy a Külügyminisztérium mely kategóriába (nem javasolt vagy fokozott biztonsági kockázatot rejtő) sorolja az adott térséget, jogi következménye is van. Ha ugyanis egy, már lefoglalt utazás célországát a minisztérium "nem javasolt" úti céllá nyilvánítja, az utasnak jogában áll nyaralását egy azzal egyenértékű, vagy annál drágább utazásra cserélni. Ha erre az utazási irodának nincs lehetősége, vagy az utas az iroda által felajánlott helyettesítő szolgáltatást nem fogadja el, akkor viszszakaphatja a teljes befizetett összeget. A fokozott veszélyt rejtő térségek csoportjára ez nem vonatkozik.
A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) nem tájékoztatja tagirodáit az egyes országok besorolásának megváltozásáról, hiszen a sajtóból és az interneten mind azonnal hozzájuthatnak a legfrissebb információkhoz, tudtuk meg Véha Zsuzsától, MUISZ munkatársától. A kenyai zavargások kezdetekor maga a Külügyminisztérium kutatta fel az oda utaztató irodákat, érdeklődve, hány honfitársunk tartózkodik a veszélyessé vált térségben. Akkor sokan döntöttek úgy, mégis elutaznak, mások Zanzibári nyaralásra cserélték az utat.
- Konfliktusok természetesen adódnak az utasok és az utazási irodák közt, hiszen pénzről van szó - mondta Véha. - Nem tudhatjuk, hogy az irodák képviselői vajon minden esetben pontosan tájékoztatják-e az utast a pénzvisszafizetés lehetőségéről. Ha pedig az iroda a veszélyessé vált utazással kapcsolatban nem teljesíti a törvényi kötelezettségeit, be kell perelni - mondta.
